Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Nagyszombat

szá, hogy olyan jogosítványok gyakorlását foglalja oklevélbe, ame­lyekkel csak az universitas-ok élhetnek.365 366 A kiváltságlevelek sorában jelentős hely illeti meg Nagyszomba­tét (1238). Olyan oklevél ez, mely Patakét (1201) követően, számos, a római és kánonjogban használatos, tehát onnan eredő megfogalma­zást tartalmaz. Ilyen a „lis civilis vel criminalis”, a bíróválasztásnál elő­forduló „communiter vel eorum maior et sanior pars” kifejezés az ok­levél szövegében. A quod omnes tangit elv alapján a döntéseket a ma­ior et sanior pars-nak kellett meghoznia. IV. Ince pápa a pars sanior-t úgy értelmezte: „Pars sanior-nak azt nevezem, amely a legjobb vá­lasztott főtisztségviselőt szemeli ki, ha csak nincs vele [ezzel a rész­szel] szemben i^en nagy számszerű, vagy a szavazók méltóságából eredő túlsúly".3 6 A jogtörténet szerint a városok »jogi személyiségé­nek« kialakulásával egy időben váltja fel az egyhangúság elvét a többségi elv.367 Az oklevél kiemelten idézett részei és a jogtörténet ál­láspontja hozzásegíthet annak megállapításához, hogy Nagyszombat, mely nem nevezi önmagát universitas-nak, de pecsétje van — kimu­tathatóan IV. Béla korából — milyen kategóriába illeszthető.368 Az oklevél szövegében más, arra utaló elem is van, mely indo­kolja, hogy testületiségét legalábbis valószínűnek tartsuk, és igen lé­nyeges helyzetük megítélésénél, hogy végrendelkezésük szabályozá­sánál a királynak teljesítendő servitium-ot meghatározzák.369 Nagy­365 Vö. 344-345. jegyzet. 366 Michaud-Quantin 1970., 281. old.; „Latina villa in Scepes” IV. Lászlótól ka­pott kiváltságlevele értelmében a plébánost választja a maior et sanior pars. Reg. Arp. nr. 2428. 367 Mitteis-Lieberich, 208. old. 368 Kubinyi 1961., 119. old.; a pecsét felirata „túlélte” a város nevének megválto­zását, hiszen még 1402-ben is használták és felirata: + SUM CIUIUM DE ZUMBOTHEL CUM ROTA FORTUNE. Darvasy, 12. old. 27. jegyzet. 3. mell. 369 A nagyszombatiak IV. Bélától 1269 (?)-ben, arra való hivatkozással, hogy 1238-as kiv. leveliik a tatárjáráskor elveszett (!), újabb oklevelet kértek, melyet aztán Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos is megerősített. Ez már speciális saját bí­rót említ, nem szól a királyi megerősítésről, megengedi az elhunytak házaival való rendelkezést, nincs servitium említés. Reg. Arp. nr. 1639. és FCD IV/3. 393. old. Ha ez az oklevél Karácsonyi megítélése szerint csak keltezésében hi­bás, megszerzése felért egy rebellióval. 135

Next

/
Thumbnails
Contents