Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Nagyszombat
szombat helyzete sajátos, s ennek megfogalmazása Magyarországon egyedülálló: „...talem concessimus libertatem, ut ad regiam coronam specialiter pertineant, nec cuiusquam iurisdicioni donacione vel cuiuscunque translationis modo committantur..." 70 A korona itt a királyi méltóságból eredő tulajdonjogi szférát jelöli, miként Fülöp Ágost király Amiens jogát 1190-ben megerősítő oklevelében: „Volumus... et concedimus quod nec nobis, nec successoribus nostris liceat in civitatem Ambianensem vel communiam extra manum nostram mittere, sed semper regie inhereat corone."370 371 Nagyszombat helyzete kétségtelenül Amienséhoz hasonlítható. Amiensnak 1147-től volt pecsétje, mely jogi személyiségét jelentette, katonai kontingenst kiállító, ún. vazallu- si kommuna volt. Nagyszombat esetében nincs hűségeskü, s természetesen nem vazallusi kommuna, de érvényes rá is az: „...a kollektíva számára a maga ereje elismerésének jelképe és használata a királyi politikai stratégiától függ." A király nemcsak a bíróválasztásnál érvényesíti jogait, a királyi megerősítést és elmozdítást is gyakorolja: „qui si in aliquo minus idoneus fuerit, regis auctoritate a villicacione repelletur". Az auctoritas regia (királyi felhatalmazás)-t miként már írtuk, Radna 1268-ban kiadott saját oklevelében így fogalmazta meg: „Mi tehát, mivel királyi felhatalmazás alapján lettünk iudices et iura ti... (Nos igitur quia iudices et iurati auctoritate regia sumus constituti)". Radna kiváltságlevele nem ismeretes; az itt idézett megfogalmazás az államfőnek újonnan alakuló városai feletti olyan hatalmát mutatja, melyet a lex Omnis így határozott meg: „Omnis iurisdictio et omnis districtus apud Principem est." A király a koronához kapcsolással is erősen kézben tartja Nagyszombatot, s ez lehet az oka annak, hogy önmagát nem nevezi universitas-nak. Ez több, mint a Reichsunmittelbarkeit, mert a birodalmat is a korona fogja össze. A bírónak az uralkodó által történő megerősítése, vagy éppen az ő felhatalmazásával történő eltávolításának a rögzítése mind a »váraszók esetében, mind a városszerű településeknek adott oklevelekben tehát egyben a királyi hatalomnak a jelenlétére is utal. Ennek a kimondásával az uralkodó ezekből a településekből igen átgondoltan 370 Cod. Slov. 2, 31. old. 371 Kárpát, 82. old. 13. jegyzet; 47-55. jegyzet és kapcsolatos szöveg; 56. jegyzet; Corpus des sceaux 18. old. 136
