Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé

lótól kapott oklevél, amely szabályozza: Budán a végrendelet nélkül elhaltak javainak 1/3-át alamizsnára, 2/3-át pedig „...ad munimenta et editicia castri Budensis..." céljára kell fordítani. Az universitas mivoltot itt a közös vagyon, a fal testesíti meg, a király általi elismerését pedig az oklevélbe való foglalás ténye.344 345 A képviselet, azaz adott ügyben a cives nevében és helyett való eljárás 1281-ből ismert.346 Jogi személyiségének legteljesebb kifejtése 1292-ből való, a budai káptalan oklevelében található. Ez az oklevél a budai káptalan ellen elkövetett hatalmaskodásról szól, amely az esztergomi tartományi zsinaton kerül előadásra. Az elkövető „...rector, consules et iurati ac universitas civium de castro Budensi...". Ugyanebből az évből való a rector és a tanács által kiadott kettős pecséttel megerősített oklevél is („concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas").347

Mielőtt más település jogi személyiségének tárgyalására térnénk, feltétlenül szükséges a rector megnevezés használatára kitérnünk. A szakirodalom korábban katonai parancsnoknak minősítette, akit „lombard mintára" neveztek rectornak. Ez azonban téves irányba vitte a kutatást. Az ugyan igaz, hogy Volterraban (1236) és S. Gimigna- noban (1241) — és más helyeken is előfordul Itáliában — de a rector mindig a podesta szinonimája, akit a császár erősít meg hivatalában, nem katonai parancsnok, ugyanúgy, ahogyan Lübeckben sem (1226), sőt II. Frigyes 1232-ben kelt oklevelében Németországban egyenesen azonosnak veszi a „magistros civium"-ot a „rectores"-szel, akik „...ab universitate civitatis..." választattak mindaddig, amíg ez az oklevél ezt meg nem tiltotta; amíg a korábbi gyakorlat volt érvényben, tisztségükben őket az uralkodó erősítette meg.348

344 Gárdonyi 1936, 100. old.

345 1276: Gárdonyi 1936, 157. old.: Reg. Arp. nr. 2707.

346 1281: Gárdonyi 1936, 199. old.: „Farcasius vice et nomine civium de Pesth...”

347 1292: Gárdonyi 1936, 279. old.

348 A lombard hatásra ill. a rector katonai parancsnokként való értelmezésére: Ku- binyi 1961, 127. old. és 230-231. jegyz.; Lübeck: „...Statuentes etiam, ut quan- docunque ad regimen civitatis eiusdem aliquis rector ab imperio statuatur, nulla ad hoc officium statuatur persona, nisi fuerit de convicinis locis et conterminis civitatis ipsius...”, Elenchus nr. 134; Németországban II. Frigyes tiltja a communia, consilia, „magistros civium seu rectores vel quoslibet officiales” állítását ah universitate civitatis az érsekek és püspökök hozzájárulása **■

126