Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

egészen a befolyásos ministerialisokig terjedtek".295 A leendő, alakuló várost a személyes jogállás sokfélesége jellemzi. Főleg a nagyobbaknál, a püspöki városoknál lesz világos a lakosság tagoltsága: a magas klérusra, a püspöki famíliákra és a kereskedőkre. A püspöki família a legkésőbb 1000 körül erősen differenciálódik, de lényege szerint familia ecclesiae marad. Jól mutatja ezt Burchardus wormsi püspöknek, az ismert kánonjogásznak a Hofrecht-je (Lex familiae), amely Szent Péternek, a wormsi püspökség védőszentjének a famíliáját védi egységes lex-szel az ellen, „hogy bármely advocatus, vagy vicedominus vagy ministerialis... személy ne hozhasson be a mondott famíliának semmiféle újítást, hanem, hogy gazdag és szegény számára egy és ugyanaz a törvény legyen mindenkinek a szeme előtt." Ez a familia Sancti Petri kevés eltéréssel, személyi összetételét tekintve nem mutat lényeges különbséget a falu és város lakói között. A kivételt a városi terület békéjének erősen megemelt bírságú védelme fejezi ki.296

A tagoltság a quinque ministeria (asztalnok, kamarás, lovász, vadász, pohárnok) viselőitől — ez a familia ecclesiastica legkiemeltebb, legtöbb relatív szabadsághoz jutott rétege — a milites-en át a napszámosokig terjed. Jellemzője még, hogy a város határain túl erősen beékelődik a vidéki uradalmakba, immunitas-okba. Hiányzik a városnak és lakóinak a vidéktől való »alkotmányos« elkülönülése. A régebbi város területén és lakosságán belül a jogi különbségek erősebbek, mint az azonosságok. Ezt mutatja az, hogy Notker (1000 körül) különbséget tesz ius negotiale és juriditiale között: az előbbi a kereskedői szokásjog „...also choufliute stritent...", az utóbbi a vár joga „...die daz purgréht in dînge sâgetôn..." A kereskedők, úgy tűnik,

295 Bőst 1968, 81-82 old.; Vittinghof 1982, 10. és köv. old.,Ebei , 72. és köv. old. Vö. 275-278. jegyzet és vonatkozó szövege, Haverkamp, 205. old.

296 Ditcher 1973, 24-26. old.; Lex familiae: MGHC 1. 639. és köv. old. nr. 438.; Büttner 1956. 8. old.; A városi különbéke és immunitas tekintetében lényeges I. Ottó Magdeburgnak, ill. a magdeburgi Szent Mauritius egyháznak 965-ben adott oklevele. MGHD I. nr. 300, Elenchus, nr. 19. A XIX. század második felében jelentkező várostörténeti irányzat éppen az Ottók (I-III.) privilégiumainak jelentős szerepet tulajdonított a városnak és jogának létrejöttében. Kétségtelen, elemzésük szűk keretek között maradt, az oklevelek alapján inkább a felsőséghez való viszony megvilágítására törekedtek, de felhívták a figyelmet az alapozáshoz szükséges oklevelek értékére. Vö. 265. jegyzet és az iv. szövegrész.

110