Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

esetenként a város famíliájának urától elkülönülnek, s a királyi védelem alatt szabadabbak.297

Ennek a korai időnek a joga lényeg szerint a király és egyház ügyeire, a béke védelmének körülhatárolására vonatkozott, a kereskedőjog sem volt szabatosan körülírva. A kereskedők jogának elismerésében a király csak védelmet és bírói fennhatóságot adott a kereskedői consvetudo szerinti szabályozáshoz. A XII. században már a »városi jogok« részletes előírásokat tartalmaznak. Ezeknek az előírásoknak a szerepe azért jelentős, mert ha nem is jogi értelemben vett közösséget hoz létre, de mégis egységesít, méghozzá azzal, hogy hasonló szabályozást ad számos, későbbi jogi értelemben is megragadható városnak.

E korszak okleveleiben a társadalomra vonatkozó terminus technikusok sokfélesége a jellemző; ezek feltűnése természetesen már a korábbi korban megkezdődik, de más jelentést hordoz. A burger, a civis, burgensis szavak jelentésváltozásának vizsgálata ezért szükséges.

A Bürger (burger) szó — miként Kroeschell megállapította — a ófelnémet burgari-ból származik, mely éppen úgy, mint az ófelnémet burgliute a IX. század óta egy Burgnak és a még sokáig Burg-ként felfogott, többnyire római gyökerű püspöki városnak a lakóit jelölte. Az írott forrásokban a civis latin megfelelés az uralkodó, ez azonban — a Karoling-kor végéig igazolható civis Romanus-szá való felszabadítás ellenére — aligha kapcsolható össze a római joggal. Figyelembe kell venni ezzel szemben az egyházatyák gondolat- és szókincsét, akik a föld polgárainak (a civis coeli-vel ellentétes) megfogalmazását adták. Ez a cives azonban jelölhette a városon kívüli honfitársakat, »cives patriae«-t, egy helynek a lakóit, vagy valamely Mark-bál használatra jogosultakat. Ahogyan 1000 körül Notker írta: „cives etiam dici possunt, qui in agris habitant". A városi Burger-ek sem voltak zárt kötelék tagjai, hanem csak szomszédok, akik ténylegesen egymás mellett laktak. A szakirodalom ezt nevezi úgy: Hausgesessenheit. A korai korszak Burger-ei között szabadok és különböző alávetettsé- gű emberek (Hörig) éltek együtt. A nagyközépkorban alakul ki a városi polgárnak a következő időben uralkodó fogalma. A XII. századtól pedig a Stadt és a Burg megkülönböztetése kerül előtérbe. Urba297 Dilcher 1973. 27. old.; Elenchus, nr. 32.; Planitz i.m. 72. és köv. old.

111