Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

Ennen a wik feltűnését, virágzását és hanyatlását általában két évszázadra tartja érvényesnek, hozzátéve: a királyoknak a wik-ben nyilvánvalóan földbirtokaik és bizonyos jogaik voltak. Skandináviai példán (Birka) azonban Planitz megfogalmazását kiegészíti azzal, hogy felvázolja a wik feltételezett működésének szerkezetét. Wik-Bir- ka tekintetében három ún. fórumot említ meg: a király meghatalmazottjának, a gyűlésnek és a Gilde-nek a fórumát, de hozzáfűzi azt, hogy ezek hogyan működtek, egyáltalán együttműködtek-e, azt nem lehet tudni. Általánosságban a wik-nek a távolsági kereskedelemtől való függését hangsúlyozza.286

A vicus-szal és a portus-szal olyan kifejezéseket használtak váltakozva, mint a colonia és emporium — ill. a burgus. Andersson szerint ezek nagy szerepet játszottak a nyugat-európai Städtewesen keletkezéséről és fejlődéséről folytatott vitában. A vicus-t és a portus-t kereskedőtelepülés értelemben a XI. századig alkalmazták, az északeurópai okleveles anyagban érdemi említésük alig van.287 Új megközelítést alkalmazott Kőbler. Tanulmányában megállapítja, hogy a latin vicus az ófelnémetben általában a népnyelvi dorf, wilare (villula), gázzá (gasse) szavaknak felel meg. Csak szórványosan, mégpedig légióként a szász törzs területén maradt meg a dorf-nál láthatóan eredetileg elterjedtebb wik. A dorf és wik számára a kritérium azonosnak és nem különbözőnek látszik. Ameddig a wik névvel jelölt helységek mindegyikéről, vagy legalább nagyobb részéről nem bizonyosodik be ténylegesen az, hogy kereskedőtelepülés volt, mindaddig a wik-nek a dorf-tói való, erre alapozott megkülönböztetését el kell utasítani. Ez nem változtat azon a lehetőségen, hogy egyes wik-ek, vagy vicus-ok éppúgy, ahogyan egyes burg-ok, vagy civitas-ok kereskedelmi központok lehettek, csak nem valamennyi wik általában. Nem befolyásolja ezt a tényt a Werden-i hagyományozású glosszárium, melyre Planitz hivatkozik, amely teljesen kétes mind eredetében, mind helyességében Köbler megítélése szerint. Nemcsak úgy értelmezhető

286 Ennen, 50-54. old., Planitz i.m. Birka vonatkozásai: 50., 58., 156. old. Schlesinger 1954. 148-149. old.: a szláv területekkel való határig, köztük Birka és más település is, ahol a civitas ’vár, erődítés’ értelemben fordul elő, az adott települést civitas-ra és vicus-ra lehet osztani. Ezen a területen a civitas speciálisan a megerősített püspöki székhelyet jelenti.

287 Andersson, 270. és köv. old.

106