Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

ui., hogy wik csak ott volt, ahol kereskedők tartózkodtak, hanem úgy is, hogy a kereskedők éppen odamentek, ott tartózkodtak, ahol wik volt, ahol tehát kifizetődött a kereskedés. Azt is megállapítja, nem arról van szó, hogy egy sor város illesztette nevéhez a -wik szótagot, hanem egy sor wik-elnevezésű hely fejlődött később várossá. Ti. nem a wik volt eleve kereskedőtelepülés, hanem egyik vagy másik wik- ben telepedtek meg a kereskedők, ugyanúgy, mint ahogyan egyik vagy másik burg-ban.288

A vicus, wik, dorf, villula kifejezéseknek ez a körültekintő vizsgálata tehát új eredményt hozott a vitatott terminus technikusnak, ill. funkciójának addig eléggé egyoldalú értékelésében.

A német város történeti kutatás a Burg (burg), burgum, burgus megjelölések előfordulására, jelentéstartalmának vizsgálatára is kitért. Planitz példákkal mutatja be, hogy az egész XIII. században a Stadt és Burg (burg) szoros kapcsolatban állt. Mint írja, a Burg-nak megvan a régi funkciója: a Burg az ura által biztosított hatalomnak és védelemnek a helye. A késői Stauf-korban már léteznek olyan alapított városok is, ahol nincs Burg. A Burg-ot és az Urbs-ot azonosnak tekinti. Azt is kifejti, a -burg a városnévben főleg délen, mindig római előzményre utal. E megállapítást elfogadja Ennen, aki azt írja: a római kori-eredetű városok, mint várak jelennek meg, erre utalnak a -burg utótagú városnevek. Közép-Európában tehát a Burg léte korai időre megy vissza. Schlesinger a Burg város jelentését emeli ki. Vercauteren az Elba és Rajna közötti terület városairól mondja ki, a Städtewesen kialakulásában a legfontosabb elem a Burg, melyhez a VIII. századtól templom is tartozik majd. Ezek a Burg elemű városok rezidenciák, vagyis nem agrár jellegű települések, bennük a piac jelentősége igen nagy. Az 1950-es években Büttner a castrum-ot és az urbs-ot tekinti azonosnak.

288 Köbler 1973. 75. old.; Planitz i.m. 54. old. 7. jegyzetben idézi a Werden-i ha- gyományozású glosszárium alapján: „uuic vicus, ubi mercatores morantur.” Ha ez az adat feltétlen hitelűnek bizonyult volna, a wik-vicus azonosságán túl, ezekben a kereskedők tartózkodására is adalék lenne. Ez az idézett hely azonban annak igazolására (még hitelessége esetében sem!) nem elegendő ahhoz, hogy ezt kizárólagos kereskedőtelepülésnek tekinthessük.

107