Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Jegyzetek - I. Órigenész élete és személyisége

egyházi tanításhoz való hűségét (Com in Joh. V. 8; in Matth. 47; Hóm. in Luc. XVIII. 3.) 81 H. V. CAMPENHAUSEN, Griechischen Kirchenväter, 7. Aufl. Stuttgart 1986. 69: „Origenes nach Caesarea kam, weil die Herrschsucht des alexandrinischen Patriarchen einer wissentschaftlichen Theologie keine Freiheit und keinen Lebensraum zugestehen wollte." Az Epiphaniosz által említett gonosz anekdota (Haer. 64,2), amelyet az Alexandriából való menekülés és az áttelepülés okaként nevezett meg, joggal merült rosszindulatú rágalomként feledésbe. 82 Vö. Horn, in Gen. XVI. 1: „Proclives enim sunt Aegyptii ad degenerem vitam." 83 Vö. Com. in Joh. VI. Prol. 9. Több szerző úgy látja, hogy Órigenész lelki nagysága és türelme megőrizte őt az Egyház egységében. Vö. E. de FA­YE, i. m. 34; W. FAIRWEATHER, Origen and the Greek patristic theology, Edinburgh 1901, p, 52; H. CHADWICK a bölcs ember közömbösségé­nek sztoikus megnyilvánulását látta meg Órigenész magatartásában (Vö. Early Christian thought and classical tradition, Oxford 1966. 108.) Órigenész maga visszautasítja a gyűlöletet és támadóiért imádkozik: „Inkább könyörülettel, mint gyűlölettel legyünk irántuk, imádkozzunk értük, mint átkozzuk őket, mert nem az átok, hanem az áldás a mi örök­részünk." (Jeromos által idézett levél, in Adv. Ruf. II, 18.) Az ellenség- szeretetről lásd: Henryk PIETRAS, L'amore in Origene, Studia Ephe­meridis „Augustinianum" 28 (1988) 157-158. 84 P. NAUTIN, i. m. 70. 85 J. DANIÉLOU, L'Église des premiers temps, Paris 1985. 196: „Lui-même parait s'être réfugié alors en Cappadoce, auprès de Firmilien, évêque de Césarée de Cappadoce." 86 I. m. 432: „L'Evêque Firmilien de Césarée, particulièrement menacé comme évêque de la métropole, gagna la „Judée." 87 P. NAUTIN, i. m. 431. Photiosz arról tudósít, hogy „Órigenészt Alexand­riából elűzték («tuyaSev-Oema 8e tt)s AXeijavSpeiaç) és a palesztinai püspök Theoteknosz (olvasd: Theoktisztosz) szívesen felajánlotta neki, hogy költözzön Caesareába és szabadságot biztosított neki a tanítás­ban." (Kai Tov SiSaoxeiv -iraoav eíjowiav evexeipure) Vö. Bibi. 118. RE- DEPENNING szerint Órigenész már elítélése előtt szabadon elhagyta Alexandriát: „Er sähe, was'kommen werde, und zog vor, freiwillig Ale­xandria zu verlassen." (Vö. Origenes, Eine Darstellung seines Lebens und seiner Lehre, Band I, Bonn 1841. 411.) 88 I. m. 431. 89 Vö. H. CROUZEL, La personnalité d'Origène, in Origeniana Tertia, Roma 1985. 21; H. CROUZEL, Origène, Paris 1985. 46. Az Órigenészi prédiká­cióról lásd: G. BARDY, Un prédicateur populaire du lile siècle, Revue 56

Next

/
Thumbnails
Contents