Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
Jegyzetek - I. Órigenész élete és személyisége
68 R. CADIOU, i. m. 392. Korábban már A. v. HARNACK is hasonló nézetet képviselt: „This was undoubtedly an infrigement of the rights of the Alexandrian bishop." (Vö. The Encyclopaedia Brittanica, 14 edition, London 1929, 900. 69 Vö. J. DANIÉLOU, Origène, Paris 1948,37. 70 Vö. P. NAUTIN, i. m. 428.; A papszentelés jogai ekkor még tisztázatlanok voltak. 325-ben, majd a Nikaiai Zsinat 16. kánonja szögezi le: „Ha valaki titokban elveszi egy másik püspök alárendeltjét, hogy őt a saját egyházmegyéje számára felszentelje anélkül, hogy a szóbanforgó egyént a püspök elengedte volna, ez a szentelés érvénytelen." Már ennek a kánonnak a léte is bizonyítja, hogy sok püspök hasonlóképpen cselekedett, mint Theoktisztosz. (Vö. i. m. 428, No. 62) Photiosz azonban szintén a szentelés szabálytalanságában látja Démetriosz haragjának megnyilvánulását. (Vö. Bibi. 118) E. de FAYE emellett hangsúlyozza, hogy ebben a korban „on manque de règles acceptées et reçues, d'après lesquelles seul l'évêque du diocèse auquel appartenait le candidat aurait eu le droit de lui conférer l'ordination." (Vö. Origène, sa vie, son œuvre et sa pensée, tome I, Paris 1923, 35. No. 3.) így már érthető, hogy sem Órigenész, sem palesztinai püspök barátai valóban nem akartak szembe kerülni az egyház fegyelmi rendjével. 71 Vö. R. CADIOU, i. m. 389: „On ne sait encore quelle place on doit leur donner, celle des serviteurs ou celles des rois." Jeromos szerint (vö. Ep. 146, PL XXII. 1194) a város püspöke a presbitérium egy tagjának számított, akit a papok választottak, „ahogy, a hadsereg a császárt kinevezi". „Alexandriae a Marco Evangelista usque ad Heraclam et Dionysum episcopos, presbyteri semper unum ex se electum in excelsiori gradu collactum nominabant quomodo si excercitus imperatorem faciat." Ez a szokás csak Démetriosz utódainál szűnt meg. 72 Photiosz, Bibi. 118. Az Órigenész ellen tartott zsinatokról lásd: C. C. RICHARDSON, The condemnation of Origen, in Church History 6 (1937) 50-64; J. A. FISCHER, Die alexandrinischen Synoden gegen Origenes, in Ostkirchliche Studien, Band 23, Würzburg 1979. 4-16. 73 H. CROUZEL, Origène, Paris 1985. 44. 74 Photiosz, Bibi. 118. P. NAUTIN kifejti, hogy Démetriosznak joga volt saját egyházából kizárni Órigenészt, de más püspök szentelése ellen nem léphetett fel. Hatáskörét túllépte, ezért mondja Photiosz, hogy Órigenészt „még" a papságtól is megfosztották. (Vö. Origène, Paris 1977.103). 75 I. m. 104-105.; H. CROUZEL Démetriosz eljárását elemezve hasonló eredményre jut, de a Photiosz által használt „ ...." ige jelentése (nyilvánosan kihirdetni a kitagadást) szerinte csak a letételre vonatkozott és nem a papszentelés érvénytelenítésére. Démetriosz határozatát nem 54
