Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Erdő Péter: Mindszenty és prímási tisztsége
Erdő Péter n. A prímási tisztség alakulása Mindszenty József esztergomi érseksége idején 1. Az egyházi jogban Az esztergomi érsek egyházi tisztségéhez ősi idők óta hozzátartozott, hogy egyben Magyarország prímásának méltóságát is viselte. A magyar prímás hivatala — noha a prímás név használata az esztergomi érsek részéről 1093 óta dokumentált2 — mint egyházi feladatkör pápai kiváltságon alapul, mely ezt a címet és hivatalt 1451. március 24-én adományozta végleges jelleggel az esztergomi érseknek.3 Ebben a kiváltságlevélben egyébként már előzetesen fennálló jogszokásra történik hivatkozás. Mivel a későbbiekben pápai részről több olyan bulla keletkezett, mely korlátozta az esztergomi érsek prímási jogait, Bakócz Tamás X. Leó pápától 1513-ban két olyan bullát eszközölt ki, amelyek megerősítik és tisztázzák a magyar prímás jogkörét.4 Mivel a prímási tisztség a középkori nyugati egyházban nem vált mindenütt azonos jogkörrel rendelkező, tipikus intézménnyé,5 tényleges hatásköre primáciánként más és más módon alakult. Hazánkban—részint talán, mert a török időkben a kalocsai érsekség működésében akadályoztatva volt, részint pedig mivel az 1848- 49-es szabadságharc leverése után az önkényuralom idején a primácia a magyar egyházi hierarchia önállóságának védelmét szolgálta a Habsburg birodalom egyházszervezetébe való teljes betago- sítással szemben6 — a prímásnak érseksége határain túlmenően is valódi egyházkormányzati hatalma maradt Magyarországon. Ez a joghatóság azonban csak bizonyos kérdésekben adott—elég korlátozott—illetékessé- getaprímásnak.7 Amikor az 1917-es Codex Iuris Canonici a prímási tisztségről röviden említést tett, csupán azt hangsúlyozta, hogy „a pátriárkái vagy prímási cím a kiemelkedő tiszteleten és 280. kánon szerinti rangelsőségen kívül semmüyen sajátságos joghatósággal nem jár, hacsak a részleges jog egyesekről másként nem rendelkezői” (1917-es CIC271. kán.).Ezérta prímásnak, ha valahol érseki jogkörén túlmenően járt el, igazolnia kellett, hogy erre jogalapja van, vagyis szinte az ellentétes jogvédelmet kellett le- küzdenie. Ezzel együtt hazánkban a pápai kiváltságok és a szokásjog viszonylag szilárdan rögzítették a prímási illetékességet, amely Mindszenty korában főként abban állt, hogy a prímás nemzeti zsinatot hívhatott össze és azon elnökölhetett, hivatalánál fogva ő volt a Magyar Püspöki Kar elnöke, ő képviselte — talán hajdani született pápai követi jogából eredően, de ekkor már prímásinak tekintett feladatként — a Szentszék és a magyar állam felé 20
