Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Jakubinyi György érsek: A szentírásfordítás nehézsége gyakorlati példákban
A szűz fogan íz 7,14: „Ezért az Úr maga ad nektek jelt: íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el." Izaiás híres messiási jövendölését idézi Mt 1,23 jelezve, hogy szó szerint beteljesült. Szűz Mária férfi közreműködése nélkül a Szentlélek erejéből foganta Fiát, Jézust. így lett testté az Ige, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve alatt. És így lett Édesanyává az örök Szűz. A nehézséget azok támasztják, akik az eredeti héber szöveget idézik. Ott ugyanis nem a héber „szűz" (bötulá) szó áll, hanem „álmá", amely fiatal férjhez adandó leányt jelent, függetlenül szűzi mivoltától. Ezért sok magyarázó arra gondolt, hogy a próféta abban látja a jelet — amelynek közvetlen konkrét jelnek kellett lennie abban az időpontban, amikor veszélyben forgott Dávid királyi családjának fennmaradása —, hogy egy királyleány fogan és megszüli a trónörököst, aki egyúttal előre jelzi a királyi Messiás születését is. De már a LXX a Kr. e. II. században — görögül beszélő egyiptomi zsidók részére — szövegünket úgy fordították, hogy a héber szó alatt „szüzet" értettek (görög: parthenosz). A Vg is — és nyomában a keresztény bibliafordítások — mindig szüzet értettek alatta. Végeredményben a „szűz" és a „férjhez adandó fiatal leány" egyáltalán nem ellentmondás, sőt eszményi összekapcsolás. A LXX-ra visszamenő zsidó értelmezés és a mindenkori keresztény magyarázat éppen abban látta az isteni jelet, hogy szűz fogan és fiat szül, akinek személyében maga az Isten lesz velünk (héberül: Immánu-Él = velünk az Isten). Ajkunk gyümölcse? Oz 14,3: „Hozzatok szavakat magatokkal, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul." A kispróféta Izrael megtéréséről, újjászületéséről beszél. A bűnbánatot szavakkal is ki kell fejezni. A szavak „az ajkak gyümölcsei" az összefüggés szerint. A LXX is így fordítja. A Vg-ban mégis ez áll „reddemus vitulos labiorum nostrorum" (hozzuk meg ajkunk borjúit!). 84