Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Jakubinyi György érsek: A szentírásfordítás nehézsége gyakorlati példákban
Békén vagy Jeruzsálemben áll sátora? Zsolt 76,3: „Sálemben áll a sátora, Sionban van lakóhelye." A héber költészet — beleértve a zsoltárokat is — egyik jellegzetes vonása a gondolatritmus (gondolatpárhuzam). A második félvers megismétli az első félvers mondanivalóját: szinonim vagy hasonló gondolattal fejezi ki ugyanazt. A idézett zsoltárban Sálem — Jeruzsálem egykori költői neve, „béke" jelentésű — és Sión — a szentély hegyének neve —, valamint „sátor" és „lakóhely" áll párhuzamban. A régi fordítás ezt nem vette figyelembe, s a „Sálem" nevet közös főnévnek tekintve lefordította. A Vg így hozta: „Et factus est in pace locus eius et habitatio eius in Sion" (Lakóhelye békében vagyon, lakása a Sionon.). A Sálem közel áll a „sálom" = béke szóhoz. Ez volt Jeruzsálem költői neve. A párhuzam alapján Sión — Jeruzsálem másik szinonimája — helyett áll. A gondolatritmus figyelembevétele sok zsoltármagyarázati nehézséget megold. Az erősek kenyere Zsolt 78,24-25: „Mannát hullatott az égből eledelül, égi kenyeret adott nekik. Az erősek kenyerét ette az ember, ételt küldött nekik bősége_ _// sen. A 78(77). zsoltár a pusztai yándorlás eseményeiről elmélkedik. Szakaszunk a mannáról beszél, amelyet a késői költészet kiszínezett. A TM- ban „lechem abirim" áll, amelyet már a LXX így fordít: „árton ánge- lon" (angyalok kenyerét), s ezt követi a Vg: „Panem angelorum". Keresztény eukarisztikus költészetünkben és a liturgiában ez lett az Oltá- riszentség egyik jelzője: „angyalok kenyere". A zsidó hagyomány úgy értelmezte, hogy a mannát a harmadik égboltban angyalok őrölték. A héber „abirim" jelentése: erősek, bátrak, hatalmasok, előkelőek. A héber Szentírásban vonatkozhat emberre, állatra, angyalra. Az összefüggés alapján itt az Isten mennyei udvarában szolgálatot tevő „erős" 81
