Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók
hullám láthatatlan. A foton nyugalmi tömege nulla. S ez a dimenziók szempontjából mintegy igazolja, hogy ami láthatatlan, az nem feltétlenül „immenzív" valóság, hiszen a hullámkép mérhető s ezzel dimenzionált. Másfelől a térbeli történések magyarázatánál az anyagi testecskével szemben, azt megelőzve az energia lépett a középpontba, s kap egyre fokozottabb jelentőséget, különösen akkor, ha a fizikai energiák mellett számításba vesszük a szellemi energiát (amely már nem fejezhető ki matematikai képletben!). így nyilvánvaló, hogy megszűnik anyag és energia, ill. anyag és szellem merev szembenállása, amely annyira jellemző Descartes filozófiájára. Az ugyanis kényszerűen a klasszikus fizika térfogalmát veszi alapul. Arról nem is szólva, hogy a skolasztika kozmológiai tétele az anyag „áthatolhatatlanságával" kapcsolatban egészen naivnak bizonyul, minthogy az is a klasszikus fizika szemléletén alapult. Winter térrács-elméletéhez persze még azt is hozzá kell tenni, hogy egy sajátos bizonytalansági tényező lép a modern fizika értelmezésébe, amely olyan következményekkel jár, hogy például az elektron megjelenése a térben nem állapítható meg, csak valószínűségi alapon. Ez a bázisa annak, hogy a determinista világkép mennyire túlhaladott. Erre alapozzák egyes elméleti fizikusok az akarat szabadságának fizikai alapon való elfogadását. Ebből azonban egyúttal jobban megértjük azt is, mit jelent a fizikában a „láthatatlan". Teológia, filozófia, fizika A teológia és maga a kinyilatkoztatás igazában akkor került nehéz helyzetbe, amikor az újkorban az atomisták naivan materialista világképe mintegy tapasztalati alapot kapott az anyag atomos felépítésének fizikai megismerése által. Aki komolyan vette és végérvényesnek tekintette ezt a mechanikus világképet, nem tudott mit kezdeni olyan fogalmakkal, mint „Isten", „túlvilág", „lélek", „teremtés". Isten — Laplace kifejezésével — felesleges hipotézisnek tűnt, hiszen úgy látszott, hogy az örök atomokkal és a mozgásukat irányító örök fizikai törvényekkel mindent meg lehet magyarázni. A hívő gondolkodó legfeljebb abba kapaszkodott bele, amit Arisztotelész megfogalmazott, aki világos logikával az Első mozgató létére következtetett. A túlvilág számára egy317
