Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók

A nagy kérdőjel: a tér

A katód sugárzással kapcsolatos kutatásairól világszerte ismert magyar Winter Ernő (a „katódos" Winter) idős korában egyre inkább foglalkozott a fizika filozófiai és a teológiát is érintő kérdéseivel. Ez a tér nem volt probléma sem az említett görög atomisták számára, sem a klasszikus fizika számára: a tér az az üres kozmikus közeg, amelyben az atomok mozgása a fizikai törvények determinizmusában játszódik. Az atomfizika történetében főleg a De Broglie-Schrödinger-féle hullámmechanika, majd az ezt kompenzáló kvantummechanika — Bőm szintézisében — merőben új térfogaimat kívánt. Esendő hasonlattal: előbbi ógörög színpad volt, a mai a legkorszerűbb technikával felszerelt, a legkülönbözőbb hatások, színpadi effektusok felidézésére képes technikai alkotás. Régen „üres térről" beszéltek, ma „hullámtérről" beszélünk. Ennek a térnek az az alapvető sajátossága, hogy atomfizikailag meg kell szüntetni benne a mozgást és fel kell cserélnünk azt az állapotváltozással. Ez a tér fizikailag tekintve „hullámtér". Ez a tér nem csupán a Démokrítosz vagy a klasszikus fizika térfogalmától van távol, amint arra Braunbek rámutat (i. m. 289.), hanem a Bohr-féle atommodelltől is (erre szintén utaltunk). Mert abban az elektronok még mindig mozgás formájában kapják meg ábrázolásukat. Mintegy „forognak" az atommag körül.

A döntő változást a hullám- ill. kvantummechanika hozza. Marx György, a kiváló elméleti fizikus nemcsak megfogalmazza, de közérthető hasonlattal meg is világítja, miről van szó. Még a fizikában jártasak is úgy fogják föl, hogy a napból jövő sugárzás során egy bizonyos fényrészecske lejön a téren át és a sütkérezőhöz és mintegy behatol annak bőrébe. Csakhogy a fény tömeg-hullám természetű (mindkettő bizonyított), és a sütkérező nem a napból kiinduló s az üres téren egyenes vonalban áthatoló, mozgó fényrészecskével találkozik. Mert a térben nincs ilyen mozgás (ti. atomfizikailag). S most jön a nagyszerű hasonlat lényege: olyan ez, mint amikor mondjuk New Yorkból ezer dollárt kap valaki Budapesten. A pénzt megkapja, de ez nem ugyanazokból a dollárokból áll, melyeket New Yorkban befizettek számára. Az összeget kapja meg.

315