Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók

bonthatatlan atomokból sehogyan sem lehet a tudatot elővarázsolni, legfeljebb szemfényvesztéssel.

A kopernikuszi fordulatot a modern fizika hozta meg. A görög atomisták és az újkori mechanista materialisták örök és megbonthatatlan atomokra épülő filozófiája szétpukkant, mint a szappanbuborék.

b.) A görög filozófia másik irányzata Platon vezérletével gyökeresen más nézetet vallott. A platoni „ideák világa" voltaképpen a túlvilágot is sejttetni engedi. Erre utal híres barlanghasonlata. Az igazi valóság a láthatatlan. A mi látható világunk ehhez képest ámyékvilág. Olyanok vagyunk, mint a falra vetített ámyékfigurák a magasabb létformához képest. Ma úgy fogalmazzuk ezt, hogy tér-időbeli — négy dimenziós — világunkhoz viszonyítva a láthatatlan túlvilág magasabb dimenzióba tartozik, ha azt egyáltalán dimenziónak lehet nevezni, nem inkább dimenzióntúli, ún. „immenzív" létformának. Amikor aztán a modem fizika új világképe kirajzolódott, általa pedig a láthatatlan hullámtér, amikor bebizonyosodott a fizikai anyag szaggatott létezése a tömeghullám kettősségében, újra értelmet kapott a sokak által semmibe vett „túlvilág", „másvilág", „ellenvilág", és vele a láthatatlan létszféra. Ennek egyik jellemzője elméleti feltételezése Dirac luk-teóriája. Eszerint a látható világ elemi részecskéi — ez a pozitronnál bebizonyosodott — mintegy „lukak" a láthatatlanban. Épp azáltal válnak láthatóvá és érzékelhetővé, hogy általuk rés keletkezik a láthatatlanon. Olyanféle ez, mint amikor megkarcoljuk az üveget és az a karcolás vagy a belefúrt luk által lesz láthatóvá. Gamow a tenger felszínén megjelenő buborék hasonlatát alkalmazza (i. m. 276).

A látható és a láthatatlan kopernikuszi fordulata ezzel fizikai értelemben is megtörtént. Fizikai világunk anyaga létében és „periodikus térállapotváltozásában" valami más valóságra, a láthatatlanra utal. Braunbek „Út a határtalanba" c. könyvében ismerteti a modem fizika kibontakozását. Végkövetkeztetése ez: „a kezdeti elgondolásokkal ellentétben le kell mondani a szemléletességről, a kézzelfogható képről" (269.). Bohr atommodellje még számolt a mozgással és szemléletes képet alkotott. A további fejlődés során „az atomi részecske szemléletes képe teljesen elveszett" (uo. 288.). Az anyag egyre inkább matematikai képletekbe oldódik. Heisenberg már a „világképleten" törte a fejét.

314