Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók
lapotváltozásban", ahogyan a fizikusok megfogalmazzák. De mi van a jelenség „mögött"? Kopernikuszi fordulat A görög filozófia döntő hatással volt az európai gondolkodásra. A túlvilág rejtvényét illetően azonban két nagyon eltérő nézet állt szemben egymással: az atomistáké és Platóné, a materialista és az idealista. a.) Az atomisták nézete mindenfajta materializmus legősibb elképzelését fogalmazza meg. Eszerint a világmindenség atomos felépítésű. Az atomok ennek az anyagi világnak oszthatatlan, végső építőkövei, amelyek mindig voltak, és mindig lesznek. Az atomos anyag az, ami létezik, minden más — lélek, tudat, túlvilág — illúzió, hiszen maga a tudat is atomos természetű. Minden, ami létezik az atomok térbeli variációi által létezik. S minden térbeli alakzat — az ember is — múlandó forma, csak az atomok örökök. Ez tiszta, egyszerű és világos képlet, csak éppen a valóságtól és az igazságtól esik távol. Alapjában véve nagyon naiv; de elképzelhetjük, mekkora jelentőséget kapott újra, amikor az újkor fizikája tapasztalatilag bizonyította az atomok létezését és még sejtelme sem lehetett arról, hogy az „atom" mennyire nem „oszthatatlan", mint azt a neve jelzi (a-tomosz). Nem csoda, ha az újkori materializmus kapva kapott a felfedezésen és továbbfejlesztette az ősi modellt. Megalkotta a mechanista materializmust, melynek filozófusai — Lamettrie például — az élőlényeket is, meg az embert is atomokból összerakódott automatának tekintette (szellem, lélek, tudat nélkül). Még a hívő Descatres is csak úgy tudta megmenteni a hitét, hogy az ember testébe „lelket lehelt", őt „lelki automatának" (automaton spirituale) vallotta, megnyitva ezzel a test és lélek kettősségének szakadékét. Mivel az ember tudati mivolta nyomasztó jelekben kívánta elismerését, a dialektikus, materializmus föladta az újnaiv gépi elképzelést. Elfogadta a tudat realitását, de ragaszkodott hozzá, hogy azt az anyagból származtassa s az atomos anyagot tekintse a tulajdonképpeni létezőnek. Lehetetlen feladatra vállalkozott, mert a mechanista materializmus a következetesebb. Az örök és meg313
