Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók
BODA László A TÚLVILÁG REJTVÉNYE ÉS A DIMENZIÓK Miért van inkább a Valami, mint a Semmi? — fogalmazza meg a metafizika egyik alapkérdését Heidegger, olyan egyszerűen, hogy az iskolás gyermek is megérti, és ugyanakkor olyan távlatokat nyitva, hogy a filozófus is beleszédül. Ez a végletekig leegyszerűsített metafizika. Azonban tovább lehet kérdezni: ha már a Valami van és nem a Semmi, akkor miért kell, hogy az a Valami Abszolútum legyen? Másfelől pedig: ha már a Valami van, miért van inkább a láthatatlan, mint a látható? Az igazság ugyanis az, hogy a láthatatlan valóság megelőzi és távlataiban is fölülmúlja a látható-érzékelhető valóságot, a mi tér-idő dimenziós világunkat, legalábbis számos jel erre mutat. De hol vagyunk mi attól, hogy ez a létigazság számunkra ugyanolyan magától értetődő legyen, mint mondjuk az, hogy a Föld forog a Nap körül és nem megfordítva, ahogyan az Kopernikusz és Galilei előtt évezredeken át élt az emberiség tudatában. A hasonlat nem véletlenszerű, hanem szándékolt. Érzékelhető anyagi világunk ugyanis a legtöbb ember tudatában úgy él, mint a létezés legbiztosabb alapja. Ezen kívül minden a bizonytalanság ködébe vész, s az emberi hitek ingatag zónájába tartozik. Pedig éppen megfordítva igaz: tér-időbeli anyagi világunk létformája az, ami a láthatatlant feltételezi. Kevés kivétellel tehát korunk embere is könnyen áldozatul esik az érzékek tapasztalatának. A naivabbja még ki is jelenti: „Csak azt hiszem el, amit látok." Meghökkentő, és mégis igaz, hogy az emberiség nagy része a látható és a láthatatlan kérdésében olyan nézetet hordoz tudata mélyén, mintha ma is azt vallaná, hogy a Nap forog a Föld körül. 311
