Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Vanyó László: Deus artifex - Homo imago

ezek azonban nem olyan kidolgozottak, mint az aszketikus traktátusok példáiban.50

3. Levonható következtetések

A kappadokiai atyáknál található művész-hasonlatok vizsgálata azt mutatja, hogy az őskép-képmás viszonyt nem lehet csak az Isten és ember viszonyára leszűkíteni, mert pl. Nazianzoszi Szent Gergelynél magában foglalja a többi szellemi lényt is a legfőbb világosság (Isten) kisugárzásaként, hanem pontosabb és helyesebb a képteremtő (Isten) és a képalkotó ember viszonyban szemlélni.

Mindhárom egyházatyánál központi teológiai gondolat az ember is- tenképisége és hasonlatossága Istenhez. A Ter 1,26-27 magyarázatánál azonban nem szorítkoznak a „kath eikón kai homoiószin" tartalmának megjelölésére, hanem azt az ember megteremtése és megalkotása folyamatának kifejtésébe ágyazva adják elő. A teremtés mint Istennek, a „legkiválóbb Művésznek" (arisztosz tekhnitész) a cselekedete is, amelyben akarata kifejeződik, és műve is (ergon), ami a „kép" (eikón). A „másolás" (mimészisz) ennek a teremtő, formáló alkotásnak utánzata,nem is annyira ismétlése, mint inkább folytatódása, amely a feltámadásig eltart. Ezért olyan fontos a kép időbelisége az egyházatyáknál, de ezért iktatja ki általában minden gnosztikus szerző, és vonja össze a „metamorphószisz" egyetlen mozzanatába. Mindenképpen nyilvánvaló, hogy nem egyszerűen a szellemi természetű Isten és a szellemi természetű lélek megfelelését tartalmazza az „őskép"-„kép- más"-viszony. A „homoiószisz", amelyet hasonlatosságként szoktunk fordítani, a megteremtett ember feladata marad, akár megőrzése, akár visszaszerzése a bűnbeesés után, ezért jobb lenne „hasonlítás"-sal fordítani. A képnek így az a feladata, hogy aktualizálja önmagát, visszautaljon ősképére és alkotójára. A kép ősképe nem statikus, hanem teremtő Kép. Ha a felfogás platóni hátterét keressük, akkor ez csak részben lelhető fel, akár a Theaitétosz formulájában, mely szerint az ember dolga, hogy amennyire lehetséges, hasonlítsa magát az istenhez, de még inkább a Timaioszban, ahol a Világalkotó az ideára tekintve alkot50 Vő. Gregorii Nysseni Opera 1,79,15 kk; 279,10 kk; 11,12,25 kk: 221,12 kk: 318,13 kk: 375,13 kk.

307