Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Vanyó László: Deus artifex - Homo imago
A tökéletességre törekvő ember erkölcsi életét folytonos születési folyamatként ábrázolja, a következő idézetben nem írja le sem a festő, sem a szobrász szót, de idézett műve, a Mózes élete végén található a mondottak művész hasonlatba foglalt formája. „A változónak bizonyos értelemben folytonosan születnie kell. Ami állandó, azt nem tekintjük változékony természetűnek. Az ilyen születés nem idegen akarat eredménye, nem hasonlít a testi értelemben vett esetleges születésre, hanem elhatározás alapján megy végbe. Önmagunk atyja leszünk bizonyos értelemben, olyanná szülve magunkat, amilyenre akarjuk, s saját elhatározásunkkal olyan formájúra születünk, amilyenre akarunk, férfi vagy női természetűre, az erény vagy bűn értelmében formálódva".38 Ugyanebben a könyvben mondja Krisztus emberi természetéről: „Az Ő istenséget magába fogadó teste nem nemzésből való, hanem maga lett saját természetének szobrásza, s azt isteni ujjal véste ki. ...A Szentírás ugyanis sok helyen ujjnak nevezi a Szentleiket (Lk 11,20)".39 Majd Mózes halálát így beszéli el: „Aki az égből áradó élettel töltődik, az nem ízlel már földi táplálékot, hanem a hegy csúcsán tartózkodik, s hozzáértő szobrászhoz hasonlóan, gondosan dolgozza ki saját élete emlékművét, s alkotásának csúcspontján nem a véget, hanem a legfontosabbat viszi bele a művébe".40 Nüsszai Gergely késői művében, az Énekek énekéhez irt homiliáiban is találunk néhány érdekes hasonlatot. „Ahogyan a festészet tudományában szükségképpen a különféle festékekben van az az anyag, amely együttesen adja ki az élőlény utánzatát, de aki a mesterség révén színekkel megvalósított képet nézi, az tekintetével nem a képfelii- letre felhordott festékekben gyönyörködik nézése közben, hanem csak az ábrázoltra (tó eidosz) tekint, amelyet a mester a színekkel megmutat, ugyanúgy a jelen írás (ti. az Énekek éneke) esetében sem szabad a szavakban rejlő színek anyagára tekinteni, hanem valamiféle királyi képmást kell észrevenni bennük, amelyet a tiszta gondolatok formálnak ki".41 Párhuzamba állítja az irodalmi ábrázolást a festői ábrázolással. A részek és egész összefüggését magyarázza az egyházatya, a je38 Mózes élete, Ókeresztény írók 6,666. 39 Uo. 6,714. 40 Uo. 6,735. 41 In Cantica canticorum Hóm. 1,1. Gregorii Nysseni Opera, Leiden 1960, VI,28,7. 303
