Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Fila Béla: Teológus az Egyházban
A magyar egyház teológiája Amikor Gál Ferenc személye és teológiai munkássága előtt ki szeretnénk fejezni tiszteletünket és értékelésünket, akkor nemcsak úgy általánosságokban vizsgáljuk a teológus szerepét az egyházban, hanem fel kell villantani a teológus és a teológia helyzetét a magyar egyházban. Ennél a kérdésnél is Gál Ferenc szempontjait vesszük figyelembe, aki A Magyar Katolikus Papság szerepéről írt alapos tanulmányt A Magyar Katolikus Almanachban (1988). A XX. század első felében a magyar katolikus egyház élete hagyományos volt. A 20-as 30-as években jelentkezett egy belső katolikus újjáéledés, amely az esetleges belső és külső viták mellett hangoztatta az evangélium szellemével való töltekezést. Ebben a vallási megújulásban azonban erősen élt tovább a barokk hagyomány. A hit kérdését sokszor jogi kérdéssé egyszerűsítették le. A két világháború közötti neobarokk társadalom igen sok értéket hozott a felszínre és őrzött tovább. Gál Ferenc papi életének kezdetei is erre az időre nyúlnak vissza. 1945-ben azonban nagy történeti változás, alapvető fordulat történt a magyar egyházban, amely egészen új politikai és társadalmi helyzetet teremtett. Gál Ferenc önálló teológiai munkássága ekkor kezdődött és ebben a korszakban bontakozott ki. Az addigi „keresztény Magyarországnak" számolnia kellet a marxista ideológia, az ateista politikai és társadalmi, szellemi tényezőivel és szervezkedéseivel. Meg kellett birkózni a magyar egyháznak az új feladattal, az új ideológiával, és le kellett mondania arról a kiváltságos társadalmi helyzetről, amelyet az egyház, a papság a múltból örökölt. Az egyházi életben, a tanításban, a hit hirdetésében új módszerekre volt szükség. Eleinte az egyháziak még csak erős lélektani nyomásként és nem megalapozott igazságként számoltak az új ideológiával. Később azonban már komoly törést okozott az új szellemi helyzet. Akik csak úgy megszokásból, hagyományos formák szerint élték vallási életüket, nem pedig igaz hitbéli meggyőződés alapján, azokban sajnos kezdett elsorvadni a vallásos élet. Ahogy egyre inkább megközelítjük a magyar egyház életét, annál inkább tisztábban kezd majd előtűnni Gál Ferenc teológus arcéle, munkásságának irányító, formáló elve, hiszen ő volt az, aki a leginkább kivette ebben a részét. Akik saját hitüket valóban az evangéliumra és a kegyelemre 14
