Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Fila Béla: Teológus az Egyházban
zése és az alkalmazott kifejezésmód, így aztán világosan meg lehet különböztetni az áthagyományozott tanítás tartalmi elemeit és kifejezés- módját. Igen nagy segítséget jelent ez a mai egyház megújulása számára, hiszen az egyház be akarja tölteni feladatát a mai világban, a mai gondolkodásmódban járatos embernek is közvetíteni akarja a természetfölötti tanítást. A konzervatív és a haladó irányzat közötti ellentét abban fejeződött ki leginkább, hogy a konzervatívok szerint Jézus ügye egybeesik az egyház ügyével, míg a progresszívek szerint Jézus ügye nem mindig esik egybe az egyház ügyével. Sokszor úgy tűnik, hogy a protestáns teológusok egy-egy elméleti kérdésben előbbre vannak, és a keresztény szellemnek horizontálisabbnak, sokrétűbbnek kellene lennie. Felmerült az az igény, hogy a katolikus teológusoknak rugalmasabban kellene szemlélni a dogmatikus tételeket. Azok a teológusok, akik az időszerű követelmények felé fordultak, élesen kritizálják a konzervatívok merevségét. Feltűntek a teológusok között a kontesztáló teológusok, akik az egyetemes és szilárd intézményeknél, a biztos tanításnál fontosabbnak ítélik a cselekvést itt és most. Az egyházban keletkezett feszültségek arra késztettek a különböző irányzatok képviselőit, hogy egymással párbeszédet folytassanak, közvetítés jöjjön létre a régi állítások és a mai megértés között. Nem lehet megelégedni az eklekticizmussal, a klerikalizmussal vagy a szupematuralizmussal. Minden teológusnak elsősorban a Szentíráshoz, a hit írott normájához és a tanító- hivatal irányításához kell igazodnia. Jóindulattal fel lehet oldani a keletkezett kritikus feszültségeket, együtt lehet működni az egyes iskoláknak, kutatási műhelyeknek, mert csak így lehetnek a haladás eszközei és a tradíció megőrzői. A teológiát igazán csak az egyházon belül lehet művelni, és ott kell felmérni a helyzetet, és ott kell megteremteni a közös nyelvet, megértést az egyház és a mai világ között. Fia nem törekednének a teológusok a közös együttműködésre, akkor a kinyilatkoztatás és az egyház történetiségének újonnan felmerült igen súlyos kérdését nem lesznek képesek kezelni és egyensúlyban tartani. Amikor Gál Ferenc szemlét tart a mai pluralisztikus teológia területén és igyekszik azt méltányosan felmérni és megítélni, akkor tulajdonképpen ismét csak saját teológiai hitvallásáról, munkamódjáról tesz tanúságot. 13