Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Török József: Szent Imre a történelmi kutatások világánál
Török József tanultsággal az országba érkező idegeneket’ szívesen fogadó királyról nehéz lenne feltenni.” (13) Imre herceg rövid életének idő-adatairól ennyi maradt az utókorra. A fentiek során ismételten említés esett Szent Imre legendájáról. Ez csupán néhány eseményt tartalmaz. Korát és íróját a kutatók vitatják, — Vargha Damján a két utolsó fejezet kivételével Szent Mór pécsi püspököt tartotta szerzőjének. Szerinte e két fejezetet később illesztették a már meglévő szöveghez. (14) Fulco hospesben vélte megtalálni a szerzőt Erdélyi László. Fulco előbb Álmos herceg íródeákja volt, majd Szerafin esztergomi érseket (+1104) svégül a veszprémi püspököket szolgálta. Élete végén (1146-ban) birtokot adományozott a szentmártoni apátságnak. Volt kapcsolata a szerzetesekkel, innen is szerezhetett értesüléseket. Almos konstantinápolyi útját mint annak íródeákja ismerhette, a legendát pedig 1130-ban írta. (15) Mindennek nehézsége azonban, hogy az 1116 ban meghalt Hartvik püspök már felhasználta a legendát, tehát 1116 terminus ante quem gyanánt szolgálhat. Terminus post quem-nek állította föl Madzsar Imre Álmos herceg 1109-es konstantinápolyi tartózkodását, Madzsar a legenda szerzőjeként inkább a Szent Márton-monostor egy jámbor szerzetesét szeretné látni, mint a vagyonszerző, családalapító Fulco hospest. ( 16) Ezt a véleményt vette át a legenda kritikai kiadását elkészítő Bartoniek Emma is. ( 17) Szintén szentmártoni szerzetesre gondolt Csóka J. Lajos, azonban megfordította a Hartvik-féle Szent István-életrajz, valamint az Imre legenda összefüggését. Csóka, Álmos konstantinápolyi tartózkodásán az 1125-1127 közötti száműzetést értette s a legenda megírásának idejét a XII. század derekára, pontosabban az ötvenes évekre helyezte. (18) Ezt a véleményt Horváth János elutasította, „...a legenda... magán hordozza a korszerűség bélyegét, és a XI. század vége előtt nem is keletkezhetett, de sokkal későbben sem” — írta n. Orbán pápa (1088-1099) egy nyilatkozata alapján. (19) A mű írásának idejét tekintve ez utóbbi nézet a leghelytállóbb. A szerzőséget már nehezebb megállapítani, illetve személyhez kötni. Bizonyos, hogy szerzetes az írója. így megmagyarázható az is, hogy miért építette be a legendába az ismeretlen szerzőtől származó „Exhortatio ad sponsam Christi” egy részletét. Ezt a művet a középkor202
