Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gerő

delt, hasonló intézkedésekkel a szükséges (dolgokról) előrelátóan intézkedett.” Kurcz Ágnes azonban nem önhatalmúlag másította meg a szöveget, hanem csak követte a Pauler óta vallott tételt, hogy itt szintén csak férfi szerzetesekről lehet szó, mivel a Nagyobb Legenda és Hartvik püspök csak erről tudnak. (42) És vagy szövegromlást vagy ellentmondást láttak a Kisebb Legenda szövegében. Röviden látni fogjuk, hogy egyikről sincs szó, mert valóban két monostor restaurálását vállalta a magyarok királya. De erről később bővebben.

A Nagyobb Legenda (43) Szent István jeruzsálemi rendelkezéseit így foglalja össze: „Szerzeteskolostort alapított ugyanis Jeruzsálemben, abban a városban, ahol Krisztus emberi természete szerint tartózkodott, bőséges mindennapi eleséget szolgáltató majorságokkal és szőlőkkel gazdagította".

Hartvik püspök (44) legendája a Nagyobb Legendához igazodik, amikor annak szövegét szószerint átveszi.

Az alapítás dátumáról semmit nem árul el egyik legenda sem. Ezt a hiányt próbálták pótolni: Jakob Misiin, Melchior Inchoffer, és Jean Stilting.

Jakob Misiin (45) a Szentföldről írt három kötetes művében Szent István jeruzsálemi alapítását uralkodásának közepére teszi, hangsúlyozva, hogy a magyar zarándokház mindenképpen még „a németeket is megelőzve jött létre, valószínűleg még 1020 előtt”. Ez a dátum túl korai a palesztinai katonai és politikai események miatt, mint láttuk. Hákim kalifa keresztényüldözése csak 1020-ban ért véget; 1027 után csak a legszerényebb és legsürgősebb javításokat engedélyezte utóda. Nagyobb építésre, restaurálásra csak 1030 illetve 1033 után kerülhetett sor.

Melchior Inchcffer (46), a jeles jezsuita egyháztörténész az alapítást még előbbre, 1010-re teszi. Sőt még kiegészti azzal, hogy vele egyidőben Szent István romjaiból új életre keltette a Ramleh- Romulo város Szent György tiszteletére szentelt templomát és kolostorát, az itt élő szerzeteseknek kötelezővé téve a jeruzsálemi zarándokok fogadását is, amiért zarándokházukat is rendbetéteti. 1010 már azért sem fogadható el, mert a már ismertetett Hákim kalifa pusztító hadjáratának az idejét jelzi. A régieket is romba döntötték katonái, új építésről, restaurálásról szó sem lehetett.

36