Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Doctor et apostol, Budapest 1994. Solymosi László Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? Szent István király törvényeinek legrégebbi kéziratában, a 12. századi admonti kódexben az első dekrétum 18. cikkelye De libenis cím alatt a következő intézkedést örökítette meg: Ha valaki könyörü- letességből saját rabszolgáit és rabszolganőit tanúbizonysággal ünnepélyesen felszabadítja, úgy határoztunk, hogy halála után azokat senki se merje irigységből szolgaságba vetni. Ha pedig szabadságot ígért, de halála miatt tanúbizonyságot nem tehetett róla, özvegyének és fiainak legyen hatalma erről a szabadságról tanúbizonyságot tenni, a feleségnek pedig legyen joga férje lelki üdvéért szeretetlakomát rendezni, bárhogyan akarja. (1) Az idézett törvényhelyet Ipolyi Arnold múlt századi megállapítását követve több kutató összekapcsolta a torlókkal: a felszabadított személyeket torlóknak, a szeretetlakomát pedig tornak tekintette. (2) Ezzel szemben mások erről a társadalmi rétegről szólva (3) vagy magával a törvénycikkel foglalkozva (4) nem utaltak a kettő összefüggésére. Az alábbiakban azt kívánjuk megvizsgálni, volt-e kapcsolat az említett törvénycikk és a torlók között. A kereszténység meghonosodásával Magyarországon is elterjedt a lélekváltság-adomány (donatio pro remedio anime facta): a hívő a maga és rokonsága túlvilági boldogulása érdekében adományt tett az egyház javára. (5) A magyarországi törvényhozás egyik első intézkedése, Szent István király első törvénykönyvének 6. cikkelye mindenkinek lehetővé tette, hogy az egyháznak - akárcsak feleségének, gyermekeinek és rokonainak - adományt tegyen, és biztosította, hogy ez az adomány a rendelkező halála után is érvényben maradjon. (6) Az államalapító király mindjárt példát is mutatott. Keresztény szokás szerint cselekedett, amikor maga, felesége, gyermekei és egész Pannónia lelki üdvéért megalapította és adományokkal látta el a veszp- rémvölgyi apácakolostort. (7) Az uralkodót ebben mások is követték. E felfogás szellemében alapította meg Ottó comes 1061-ben a zselicszentjakabi, néhány évvel később Aba nembeli Péter cornes a százdi, az Atyusz nemzetség ősének két fia pedig apjuk akaratából 1117-ben az almádi nemzetségi 229
