Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Török József: Szent Imre a történelmi kutatások világánál
Török József sem tűnik elfogadhatatlannak. A legenda harmadik részében olvassuk, hogy Imre a veszprémi Szent György-egyházban égi szózattól indítva örök szüzességet fogadott. Ezután az „Exhortatio ad sponsam Christi”-ből vett rész magasztalja a szüzességet. Horváth János ezt a költői lendületű fejezetet korjelzőnek gondolta, s szerinte ennek oka „a Kálmán idejére egyre erősebben, törvényekkel is szorgalmazott papi nőtlenség elrendelése”. (39) Szent Imre szűzi házasságát Györffy György is csupán a cölibátus propagálásának tartja. (40) A László- és Margit-legenda, valamint a kisebb krónikák (41) mellett a külföldi források szintén megemlítik Imre szüzességét. (42) A legendaíró szavahihetősége ellen föl lehet hozni, hogy akkor szerkesztette művét, amikor Imre kortársai már rég meghaltak. (43) Ez igaz, de Imrét akkor avatták szentté, 1083-ban, amikor az őt ismerők még élhettek. A szentté avatás hivatalos ténye a rá vonatkozó hagyományt olyan mértékben elevenítette föl, hogy azt három évtizeddel később az idősebbek hűen tudták a legendaírónak továbbadni. Ha Imre neveltetését, lelki alkatát, valamint kora szellemét figyelembe vesszük, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a veszprémi Szent György-egyházban tett fogadalma, (44) valamint annak megtartása. Hóman Bálint többször idézett írásában ezt Imre élethivatásának ser- dültebb korban történt változásával indokolta. (45) Ameddig nem ő volt a trónörökös, nyugodtan készülhetett a keresztény erények hősies gyakorlására. így a szüzesség evangéliumi tanácsának megtartására is. Amikor bátyja halála után atyja mellett politikai szereplésre kellett vállalkoznia, nem adta föl aszkéta életét. Hiszen anyai nagyapja, Szent Henrik szintén önmegtartóztató életet élt feleségével, s ennek ténye közismert volt a kortársak előtt. A görög császár, II. Bazile- osz sem nősült meg, magánélete kora legnagyobb szentjeivel fölve- hette, sőt kiállotta a versenyt. Anyai ágon még több példa adódott. Gizella maga is eredetileg apáca akart lenni. A rokon Orseolo házban hasonlóképpen többen járják ennek az evangéliumi tanácsnak az útját. Imre szűzi élete egyáltalán nem egyedi eset korában. A későbbiekben VII. Gergely pápa (1073-1085) alatt az egyházfegyelem terén diadalt arató cölibátus nem felülről a papságra erőltetett intézkedés volt, hanem a társadalom széles rétegeiben támogatásra találó belső megújulás eredménye. Ennek a szellemnek volt egyik kiemelkedő képviselője Imre herceg. 206