Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Dümmerth Dezső: A Mária országa - eszme és Szent István
A Mária országa - eszme és Szent István házban a már említett Gumtramon kívül (+593) még másik két szent király találunk később, Gurntram unokaöccseit, apát és fiát, ül. Szi- gebertet (+656) és II. Dagobertet (+679). Ezek a meroving frank királyok mintha valóban elődei lennének a későbbi angolszász és skandináv típusoknak. Templom- és kolostoralapítók, s ha időről-időre akadnak is köztük féktelen személyiségek, sőt testvérgyilkosok, maguk a szentként tisztelt nem „vétkezők” típusába, inkább az áldozatéba tartoznak. Árnyékkirályok többnyire, akik helyett főtisztviselőik, majordomusaik kormányoznak, s ezek gyakran uralmukat is fenyegetik. Szigebert ugyan még nagyobb aktivitást képes kifejteni, mikor megtiltja a püspököknek, hogy engedélye nélkül zsinatot hívjanak össze. Fiát, Dagobertet azonban a szomszéd főúri hatalmasságok már kolostorba csukják, majd visszaengedik ugyan egy időre a trónra, ám egy vadászat alkalmával végülis fiatalon megölik. (34) Utánuk nagy üresség keletkezik Nyugat-Európában. A következő dinasztia, a Karoling-ház nagy uralkodókat léptet ugyan a trónra, Pipin és Károly személyében, de csak politikai hatalmi súlyuk növekszik. Érdekes, hogy Nagy Károly szinte valóságos egyházfői hatalmat is gyakorol, utódai idején viszont a papság uralma erősödik meg, s ebből a dinasztiából nem kerül senki a szent királyok sorába. (Nagy Károly kultusza csak a németek között és később terjedt el.) S hiába kerül a német Liudolf-ház kezébe még a pápák fölötti rendelkezés hatalma is az Ottók új császárságában, szent királyok éppúgy nem kerülnek trónra német, mint ahogy francia földön sem (kivétel II. Henrik). A Capet- házból való II. Róbert (+1031) kiérdemli ugyan a „jámbor” melléknevet, de családi élete, vallási problémája az talán, és a még nem egészen egységes királyság államszervezete is, ami miatt a XI. században sem történik francia király-kanonizáció. Ehelyett azonban Lotharingiában, mely ekkor még nem francia terület, történik másfajta rendkívüliség: a már 400 éve halott ül. Szigebert és II. Dagobert kultuszának reneszánsza. S ez csaknem párhuzamosan megy végbe Szent István kultuszával. Annak ellenére, hogy a lotharingiai Metz városa nincs közelebb a nyugati irányban, mint amennyire északkelet felé Kiev, azok az események, melyek itt 1063-tól történtek, időben alig néhány évvel előzik meg a székesfehérvári bazilikában 1083-ban történő elevációkat, s bizonyos hasonló vonásokat is mutatnak. 187
