Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Dümmerth Dezső: A Mária országa - eszme és Szent István
Dümmerth Dezső maradt fenn. (6) Ebből az látszik, hogy a szövegek írói mintegy próbálgatták latinban visszaadni az eredetileg magyar nyelven hangzó kijelentést. S ez a hagyomány éppen azért is fontos, mert az idegen legendaszerző is megtartotta, aki nyilván tudta, hogy hasonló elnevezések másutt is léteznek, de a magyar nyelvben valami különleges tiszteletet, mint a népen közvetlenül uralkodó úrnőt, asszonyt, „boldogasszonyt” jelentett az elnevezés. S a legendaszerző ezt még a magyarok iránti idegenkedése ellenére is belevette a szövegbe. Ha pedig ez így volt nyilvánvaló, hogy mint következmény kapcsolódik az elsőnek említett adathoz: hogy az első király többször, „szüntelen imáiban” ajánlotta fel az országot, s e gyakori elnevezés említése révén mehetett át elnevezése a köztudatba. Honnét származott és mi okozta azt, hogy az Istenanya tisztelete a magyaroknál már ilyen mély gyökeret vert? Erről nem szólnak a források. De azért találunk két elgondolkodtató utalást. 1613-ban jelent meg Révay Péter koronaőr tollából az első részletes latin leírás a koronáról (melyet különben a legújabb aranyműves vizsgálatok megint közel hoztak Szent Istvánhoz). Ebben a munkában azt olvassuk, hogy a korona abroncsán, különféle vértanúk, királyok, apostolok képei között Szűz Mária képe is ott van. (7) Ebben a híradásban nem az az érdekes, hogy ellenkezik a valósággal, hiszen Szűz Máriás képe nem látható az uralkodói jelvényen. Ez a leírás azonban több lehet egyszerű tévedésnél, mert különben eléggé pontos, és magyarázata csak az lehetne, hogy valamikor eredetileg, talán valamelyik kicserélt kép helyén ott lehetett esetleg egy Szűz Mária kép is Szent István koronáján. Ezt azonban éppen csak megemlítjük, mint halványan és bizonytalanul felcsillanó lehetőséget arra, hogy a pápától kapott koronán már - lehetséges - ott volt Szűz Mária képe. A másik adat azonban Szent Gellért nagyobbik legendájában van. Igaz, végső állapotában ez későbbi írás, a XIV. századból jutott korunkra. De a kutatás mai állása szerint régi, közel egykorú feljegyzéseket összefoglalva készült. Ez a legenda is megerősíti egyébként, hogy István király „Pannóniát a boldogságos Szűz Mária családjának nevezte” s a nép Máriát csak „királynénak” hívta. (8) De már előzőleg, mikor Gellért első prédikációját mondta Fehérváron, a Szűz mennybevételének ünnepén, erről az igéről beszélt:„A napba öltözött 176
