Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben
Doctor et apostol, Budapest 1994 Wehli Tünde Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben Egy szent képzőművészetben is megnyilvánuló tiszteletének szigorú feltételei vannak. Alapfeltétel a hagiografikus irodalom és az önálló officium létrejötte, nélkülözhetetlen az ereklyéket is birtokló kultikus központ kialakulása. Ezek mellett számos mellékesebbnek tűnő tényező - egy személy, vagy intézmény oldaláról felmerülő speciális igény, aktualitás, divat stb. - is előmozdíthatja egy szent rövi- debb- hosszabb időn keresztül kimutatható képzőművészeti kultuszát. A felsorolt tényezők vezethetnek a népszerűséghez, ami a patro- ciniumok és az oltártitulusok gyakorisága mellett leginkább a képző- művészeti ábrázolások meglétén vagy hiányán mérhető. A képzőművészeti ábrázolás formái - a sematikus megjelenítés, a megkülönböztetést és jellemzést szolgáló attribútum állandósulása és az élettörténet jellegzetes feldolgozása - a kultusz mélységét jelzik, és olykor az Egyház irányította tiszteletet meghaladó népszerűség bizonyítékai is. A XI - XII. század Európa országainak többségében a nemzeti szentek kanonizálásának kora. Ekkor avatják szentté a dinasztiák alapítóit, az országot a kereszténység útjára vezető és eközben esetleg mártírhalált szenvedő királyokat és egyházi személyeket. István király kanonizációja 1083-ban, I. László király kezdeményezésére történt meg. A szentté avatással körülbelül egy időben készül t el a kis és a nagy legenda, ( 1 ) mely a bizonyára már ekkor formá- lódó officiumnak (2) és a Könyves Kálmán kérésére összeállított Hartvik legendának is forrásként szolgált. (3) A szent ünnepének kötelező jellegű megtartását a szabolcsi zsinat írta elő. (4) A kultusz központja az ország és a királyság életében is fontos szerepet betöltő nyugvóhely, a székesfehérvári királyi bazilika lett. (5) Emellett azonban Szent László további kultuszhelyek megalapításával is igyekezett biztosítani és terjeszteni az ország első királyának kultuszát. Ez indíthatta őt a Várad közelében a Szent Jobb tiszteletére emelt bencés apátság alapítására, és bizonyára kiemelkedő szerepet szánt az 1091 107
