Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában

ben üresen maradtak. Jó helynek kínálkozott a növendékek és a tanárok számának gyarapodásával szűknek bizonyuló, Sztoyka püspök által épített, „jerikói" papnevelde helyett. Kollonitz püspök kérésére Mária Terézia a jezsuita telket épületeivel együtt papnevelési célokra visszaadta, ahová 1778-ban a teológusok elöljáróikkal együtt átköltöztek. A 20 évig papnövendékeknek otthont biztosító Jerikó épülete tanári lakás lett.

Kollonitz püspök a tanári kart is átalakította: Szabó Mihály teológus kanonok, Lukács János mester kanonok, Barcsay József iskolás kanonok mellé meghívta Burján Mihályt és Béla Józsefet rendes tanároknak.

3. Szakasz Papnevelés

a jozefinizmus időszakában

1) A jozefinizmus

A XVIII. század második felében a Habsburg monarchiában egyre inkább éreztette hatását a jozefinizmusnak nevezett államegyházi rendszer, amely igen súlyosan érintette a papnevelést. A császári udvar politikusai, jogászai mindent megtesznek, hogy az egyház evilági szerepét visszaszorítsák, a vallást a közerkölcsiség fenntartását szolgáló legfontosabb eszközzé degradálják1.

1 Vanyó Tihamér Aladár: A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyar- országról 1611-1786. Bp.1986. 40.o.

94