Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában
A felvilágosodás korában megindult erjedés „az egyház korábbi hatalmát visszaszorította"1. Már Mária Terézia mindenes államtitkára, Wen- cel Anton von Kaunitz-Rietberg gróf kiépítette, mind elméletileg, mind gyakorlatilag a jozefinista jellegű rendszert1 2. U.József trónralépésével új szakasz kezdődött a Monarchia életében. A fiatal császár nagy lendülettel veti bele magát a később róla elnevezett eszmerendszer gyakorlatba ültetésébe. Törekvéseiben a következő jellegzetességeket figyelhetjük meg: a vallási kötöttségtől való elszakadás, az élet fokozatos elvilágiasodása, az értékek viszonylagossága, a személyiség önállóságának és szabadságának felmagasztalása. Rendeletéi — és általában a Habsburg uralkodók rendeletéi — a Monarchia egységét szeretnék megtartani a sokféleségben, az egyház megújítását az állam érdekében. Egészen leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a sokféle nemzetiségű államban az egyház legyen az államot szolgáló eszköz, az egyház tevékenysége csökkenjen az állam javára3. Eszmeileg csoportosítva a vallást érintő jozefinista törvényeket a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. Fellazították a helyi egyázaknak a Szentszékhez fűződő kapcsolatait. Előmozdították a Rómától való függetlenedést, az egyázak helyi jellegűvé válását4. 2. Az egyháznak a közéletre kevesebb befolyást engedtek. Illetékességi területét az isten- tiszteleti életre, a közerkölcsök fenntartására határolták le. Amennyiben az egyháznak a vallási ügyekre való befolyása az államra is kiterjedt, támadták. 3. „Az állam az egyház felett áll" elv alapján pénzügyi törvényekkel az egyház alaptőkéjét megnyirbálták. Erdélyben a „vallási alap" kezelését, sőt az addig hasznosan működő Status szerepét átvette a Gubernium befolyása alatt álló Comissio Catholica. Különösen a „szegényügy" területén volt nagy az állami előrenyomulás: az egyázi és magánjótékonysági intézményeket államivá tették5.4. Az iskolaügyi 1 Benda Kálmán: Mária Terézia királynő a magyar történetírásban, in. Történelmi Szemle.1981 /3.sz. 491.o. 2 Vanyó: i.m. 39.o. 3 Benda Kálmán: Mária Terézia királynő a magyar történetírásban, i.m. 489.0. 4 Vanyó: i.m. 46.o. 5 Vanyó: i.m. 47.o. 95
