Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

adományai biztosították az olyan papképzést, ami a kor igényének is kezdett megfelelni. az erdélyi clericusok nemcsak jó példaadásokkal, hanem tudományokkal is meg tudnak akárkinek felelni"1. A külföldi tanuláslehetóség következtében olyan katolikus papi gárda képződött, hogy a korszak főura, Apor Péter (+1752) történetíró szerint: a megpróbáltatások között is „az nagy jó Isten, az ki megengedi ugyan hogy az szent Péter hajója habozzon, de soha meg nem engedi, hogy elmerüljön".1 2

7) Papképzés Erdélyben

az önálló fejedelemség utolsó évtizedeiben

és a Gubernium kezdeti időszakában

Erdély legszomorűbb évszámainak egyike az 1658-as esztendő. A fejedelemség katasztrofális éve3. A II. Rákóczy Györgyöt megfegyelmező török-tatár horda sok mindent megingatott. Az 1662. március 2-án uralomra jutó Apafi Mihály református fejedelem az egymással versengő Habsburg és török hatalom között Erdély megmaradásáért küzd4. Reálpolitikus kormányzata kénytelen a különféle belső érdekeltségi köröknek engedni. Politikai irányváltoztatás5 mellett a vallási szemléletváltoztatást is felfedezhetjük. A nagy veszteségeket ért Erdély (főleg 1657-1664 között) belsőleg próbál egyensúlyba kerülni. A „négy bevett vallás szabadságát" kezdik helyesebben értelmezni, mint amikor kimondták. A katolikusok jogaikat jobban érvényre tudják juttatni.

Lassan kezdenek megjelenni a katolikus iskolák. A székelyudvarhelyi iskola működéséről már egy 1666-ban kelt hivatalos irat tanúskodik. A

1 Apor: i.m .51.0.

2 Uo.

3 Erdély története. Il.kt. 765.0.

4 Uo. 793.0.

5 Uo. 805.O.

67