Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

század közepén Csíksomlyón is felbukkan a ferencesek által alapított iskola, 1670-ben a kolozsmonostori iskola Kolozsvárra költözik1.

Háromszéken is létesült egy iskola, amelyik tovább lép a középiskolai szinten és a papképzést is célul tűzi ki. Nagy Mózes (+1709 febr. 8.) neve fémjelzi ezt az iskolát. Fő szándéka az volt, hogy létesítendő iskolájában papokat és tanítókat képezzen, mert Háromszéken Esztelnektől Zágonig egyedül végezte a papi teendőket1 2. Elhatározta, hogy szülőfalujában, Esztelneken, a templom keleti oldalán épületet emeltet „Seminarium Clericorum Regularum" címmel. Tanítókat a Moldvában tartózkodó olasz minoritákból toboroz. Poeti Giuseppe Konstantin tartományfőnök átengedte Guarini Bonaventura mesteratyát és Lutioli József Miklós atyát. Mellettük világi tanárok is működtek, mint a csíkcsomortányi Csomortányi Imre, az altórjai Nemes Szabó Mihály, Litteráti Tamás és a bereczki Kovács Miklós3. A kettős tagozatú iskola (elemi ismeretek és humaniórák) 1687-ben indult. Nagy Mózes plébános az iskola megnyitása előtt, 1680-ban Bonaventura atyát Rómába küldte, hogy Xl.Ince pápa jóváhagyását és támogatását kérje. A pápa nemcsak jóváhagyta, hanem 40 scudi, majd 60 scudi segélyt utalt ki két tanár fizetésére4. Szelepcsényi György esztergomi érsek és Sebestyén András erdélyi választott püspök 1681. júl. 14-én főpásztori beleegyezésüket adják Nagy Mózesnek a tervbe vett tanintézet alapításához5. Nagy Mózes 1690-ben már néhány ifjút, aki a IV. osztályt elvégezte, papi ruhába öltöztetett6. Az esetről érdekesen számol be Szebelébi Bertalan vikárius 1691. május 17-én Kada István választott erdélyi püspöknek: „Pater Moises nem hagy alább dolgában, lengyel formában való libériában öltöztette vala papocskáit és az a »bolondság« többi közt, hogy mindjárt beesketi az idétlen clerikusokat. Nem hiszem, hogy az olaszok is el ne hagyják őket. Én is csak mentire hattam, nem

1 Erdély története, i.m. 805.o.

2 Veszély: i.m. 373.0.

3 Rákos Balázs Rajmund, O.F.M.Conv.: Ugye, atyámfiak? Róma. 1975. 29.o

4 Benda Kálmán: Ferences iskola Esztelneken a XVII. században, in: Értelmiség Magyarországon a 16-17 sz.-ban. i.m. 132.o.

5 Temesváry: i.m. 105.O.

6 Rákos : i.m. 30.o.

68