Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

meg mindent e terv meghiúsítására1. A két évig tartó tárgyalások nem vezettek eredményre. II. Ferdinánd király 1625. aug. 27-i iratában a fejedelemnek tudomására hozza, hogy nem számíthat leánya kezére1 2.

Bethlen Gábor fejedelemsége alatt indult el a „vikáriusi intézmény"3. A püspökség megszűnése után a katolikus főurak minden igyekezete a helyreállítás érdekében hiábavalónak bizonyult. Igaz, Naprágyi Demeter püspök bejövetelével 1598-ban rövid időre helyreállt a püspökség, de ő a politikailag nagyon zavaros időszakban a katolikus ügyért nem tudott sokat tenni. 1601-ben el kellett hagynia Erdélyt4. A püspökségi kérdést Bethlen Gábor fejedelem gyökeresen meg akarta oldani. A katolikus köznép gyakori panaszára és a tanácsurak közbenjárására 1618. május 2-án Fejérdi Márton szepesi kanonokot vikáriusnak nevezte ki5, azon politikai meggondolásból, hogy ezzel is útját állja annak, hogy a magyar király apostoli jogára hivatkozva valakit Erdély püspökévé nevezzen ki. A kinevezés mégis megtörtént. II.Mátyás király ugyanezen év júl. 10-én Szentandrásy Istvánt tette meg Erdély püspökévé6. így a vikáriusi intézmény mellett párhuzamosan elkezdődött az ú.n. erdélyi „választott püspökök" sora is. A magyar királyok főkegyúri jogaik fenntartására 1618-tól 1695-ig osztogatták az erdélyi püspöki címet. A kinevezett, ún. „választott" püspökök a politikai helyzet miatt képtelenek voltak az erdélyi katolikusok helyzetén javítani. Egyik-másik azonban apátsági jövedelméből Erdélybe vállalkozó papokat képezte- tett ki.

A pápák azon az állásponton voltak, hogy a magyar királyok nem nevezhetnek ki püspököt olyan területre, amelyik nem tartozik fennhatóságuk alá. A pápai álláspont a székely papságnak is kapóra jött. Nem

1 Fraknói: i.m. 294.0.

2 Fraknói: i.m. 295.o.

3 Szekfü: i.m. 194.0.

4 Bíró Vencel: Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus. Kvár. 1929. 4.o.

5 Veszély: i.m. 333.0.

6 Temesváry János: Erdély választott püspökei. Szamosújvár 1913. II.kt. 63.o.

58