Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig
ság, csak a hivatás és elkötelezettség tudata volt nagyobb bennük1. Még a XVI.század végén is igen keveset kívánnak a prédikátoroktól. Sztárai Mihálytól vagy Szegedi Kiss Istvántól származik az az irat, amely a felavatandó lelkészekkel szemben támasztott kívánalmakat tartalmazza: „Miérthogy sok az aratás, kevés az arató, nem mindnyájan lehetnek jó deákok és félelmes helyek is vannak, ha erkölcsében, magaviseletében jó, s tudja a magyar írást, értse a kereszténységnek fundamentumát, olvassa az magyar bibliát: bátorságosan felszentelhetik, mert látjuk szükségét az keresztyéneknek."1 2 Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a reformáció a papság szempontjából nem érte váratlanul az erdélyi katolicizmust. Azok a politikai, gazdasági, társadalmi okok, amelyek egy időre a külföldi egyetemrejárást megakadályozták, járultak hozzá ahhoz, hogy Erdély a „vallások Bábele" legyen.3 4 A reformáció lezajlása és stabilizálódása után az erdélyi fiatalok Bécs és az olasz városok helyett a németországi, hollandiai és angliai főiskolákat keresik fel. Az egyetemre járás peregrinációja nem csökkent, sőt bizonyos mértékben növekedett. Ez a növekedés azonban már a protestáns lelkészképzést mozdította elő. A reformációtól kezdve a XVI. és XVII.szá- zadban az eddigi kutatások alapján 5804 erdélyi ifjú iratkozott be külföldi egyetemre . A katolikusok a jezsuiták által vezetett grazi, olmützi és római egyetemeken végeznek. A nehéz helyzetben előállt paphiányt némiképpen ez is pótolta. Érdekességként említhetjük meg, hogy még a XVI-XVIII.században is a most már nagyobbrészt protestáns egyetemekről hazatértek többsége, 80 %- a, lelkészi és tanári állást töltött be. A hazatértek 4,1 %-a a XVI-XVII. században, 10,1 %-a a XVIII. században lesz orvos.5 Erdély középkori papképzésének gócpontjait, kiemelkedőbb lehetőségeit soroltam fel. Arról sem feledkezhetünk el, hogy jó pár évszázadon keresztül a papság nagyobb százaléka sokkal szerényebb formában ké1 Szilas László: Kis magyar egyháztörténet.Róma 1982.68.o. 2 Szekfü Gyula: Magyar történet III.kt.Bp.1943. 270.O. 3 Szilas: i.m. 67.o. 4 A romániai magyar főiskolai oktatás. Jelenlét Alkotó Társaság. Kvár. 1990.6.0. 5 Uo. 7.O. 39
