Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig
ebben az időszakban az egyetemrejárás is fellendült, a jelenség érthető.1 Amilyen mértékben szaporodtak az akadémiták a dignitáriusok és a kanonokok soraiban, úgy emelkedett a káptalani iskola oktatási szintje is és állandósult a tanulás.2 A plébániális papság körében is megtaláljuk az akadémitákat. Még az alacsony származú papok is előnyöket élveztek, ha egyetemet végeztek. Erdélyben sokan ösztönözve érezték magukat a tanulásra, mert sok volt az ún. kiváltságos plébániák száma. „Több mint 100 olyan plébános nevét sikerült ezideig összegyűjtenünk, akikről a források minden kétséget kizáróan bizonyítják az egyetemi tanultságot, a gazdag és tekintélyes nagy városi plébániák élén a XV.században már szinte kizárólag csak akadémita papok állottak. így a XV.századi kolozsvári plébánosok közül 5-ről biztosan tudjuk, hogy korábban egyetemen tanultak"3. A barcasági papoktól is megkövetelték az egyetemi végzettséget. Azonban a külföldön járt papság döntő többségének egyetemi végzettsége legjobb esetben bakkalaureátusi fokozatot jelentett csupán4. Hermann Egyednek az a megállapítása, amellyel a középkori magyar papság műveltségét jellemezte, t.i. hogy a „magyar szellemi tőke növelése külföldről hozott értékekkel még ebben az időben is elsősorban a klérus — világi és szerzetespapok — érdeme",5 egészében érvényes az erdélyi viszonyokra is. Az erdélyiek a lutheri reformációig nagy számban látogatták a külföldi egyetemeket. A bécsi és krakkói kedvelt helyükön kívül megfordultak a párizsi egyetemen, a német terület főiskoláin (Lipcse, Köln, Ingolstadt) és a gazdagabb olasz városok drágább egyetemein (Róma, Pádua, Bologna, Firenze, Nápoly stb.) is. Igaz, hogy a lutheri eszmék behozói és terjesztői is a külföldi egyetemeken járt klerikusok voltak, mégis elmondhatjuk, hogy Erdélyben a reformáció nem a papság felkészületlensége miatt érte az egyházat. Az új hit hirdetői kezdetben nem álltak magasabb fokon, mint a katolikus pap1 2 3 4 5 Tónk: i.m. 131.o. Tónk: i.m. 136.o. Tónk: i.m. 136.o. Dankanits Ádám: i.m. ll.o. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig München 1973.160.O. 38
