Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

Függelék

és minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy azokat óvják. A könyvekbe semmit be ne írjanak, benne alá ne húzzanak, szóval mindent kerüljenek, ami a könyvet szennyezi, rongálja vagy tönkreteszi. A tantermekben és hálókban ragyogó tisztaságot tartsanak, ruháikat, ha netán sár vagy por érte, vállfákon vagy hasonló eszközökön még a bejáraton kívül tisztítsák meg. Mindenben úgy legyenek tiszták, hogy kerüljék a fényűzést vagy a hivalkodást. Egyébként a külső ruházkodás, különösen a papi gallér tekintetében, legyenek egyformák.

16. A növendékek közül senkinek sem szabad az ebéden és vacsorán kívül vagy azon belül étel és ital félét a szemináriumba bevinni, pálinkát vagy ehhez hasonló italt, mint az ifjúság egészségére ártalmasat, bármely időben fogyasztani. Mindenkinek meg kell elégednie azzal az étellel, amelyet a ház neki nyújt. A felszolgált ételek miatt ne zúgolódjanak, panaszkodjanak, hanem ha ebben vagy abban valami hiba észlelhető, azt teljes szerénységgel a prefektus útján hozzák a rektor tudomására, aki törekedni fog a hibát rendbehozni.

17. Senki se tulajdonítson jogot magának arra, hogy a ház alkalmazottainak és személyzetének parancsoljon. Ha nem teljesítették szolgálatukat, előbb szelíden figyelmeztessék őket, aztán pedig a duktorok útján az elöljáróknak jelentsék.

18. Mindenféle pénznyerési játék tilos, de nemcsak a szemináriumon belül, hanem a kinti szórakozási helyeken is. Ami otthon tilos, az az intézeten kívül is tiltottnak tekintendő. Tilos a tantermekben a hangszerek megszólaltatása, éppenúgy a klerikális állapottal ellenkező tömeges zajongás. Szünetek idején azonban a rektor által kijelölt helyeken engedélyezett a zongorán való gyakorlás és az a játék, amit népiesen sakknak neveznek. Füstölés, dohányzás sehol sem engedélyezhető csak annak, akinek az orvos előírta, de csakis az arra kijelölt szobában.

19. Idegeneket az elöljáró engedélye nélkül senki sem vihet be tantermekbe, a sétahelyre vagy a ház szobáiba. Ha valakinek mégis szüleivel, rokonaival, barátaival értekezni valója van, miután az elöljáróktól erre engedélyt kapott, a kijelölt helyen ügyeit elintézheti. Ez azonban kevés és más foglalkozást nem gátló időtöltéssel járjon. Olyan kívülállóktól jövő megbízást, amely a városba való kimenetellel járna, senki sem vállalhat.

210