Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

Függelék

Függelék I

A hittanári fizetési alap alakulása1

A papnevelde alapjait a gyulafehérvári káptalan kezelte. Kezdetben három hittanári beosztás és fizetés a VIv VIL, VIII. stallummal volt összekötve.

A VI. kanonoki széket (Teológus kanonok) 1721-ben Mártonfi György alapította az V. székkel együtt. A helybeli pénzverdénél 2700 aranyat (11.475 frt) tett le alapul. Ez a tőke azonban nem volt elég, s ezért később 525 frt-ot tettek hozzá. Az alapot Zorger Gergely püspök 1739- ben tovább erősítette. Sztoyka püspök 1754. április 22-én Alvincen kelt rendeletével véglegesen rendezte. A VI. széket teológus kanonoki székké alakította. Sajnos, hogy az 1810-es devalvációkor az anyagi alap annyira leromlott, hogy az V. kanonok fizetése 600 pírt helyett 600 váltóforint, a VI. kanonok fizetése pedig 500 pírt helyett 500 váltóforint lett.

A VII. kanonoki széket (Magister — Mester) Sztoyka püspök 1756. október 18-án alapította 1000 arany letéttel. Püspökségétől visszavonulva 1761. febr. 13-án újabb 1000 arannyal növeli a mesterkanonoki szék jövedelmét. Sztoyka alapítványához Veszprémi Pál 4596 frt 19,87 kr alapítványa járult még hozzá.

A VIII. kanonoki széket (Scolasticus — Iskolás) Bajtay Antal püspök 1772. október 18-án hozta létre. Jövedelmének az alsóváros lipoványi malom jövedelmét jelölte meg. A lipoványi malom kezelése az elején az iskolás kanonokra tartozott, aki azonban iskolai lefoglaltsága miatt ennek a kívánalomnak nem tudott eleget tenni, így az alapot a megszűnés veszélye fenyegette. Ezért Mártonffi József a malom kezelését átvette, az iskolás kanonokot fizette és a többletjövedelmet a püspöki pénztárba tette, ami a káptalannak nem tetszett. Rudnay püspök a malmot visszaadta a káptalannak. A káptalan a malom jövedelmét tel1. Beke i.m. 81-85.0. és Püspöki Levéltár. 2523/1886 sz.

201