Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 5. Szakasz: Papnevelés Kovács Miklós püspöksége idején

5. Szakasz Papnevelés

Kovács Miklós püspöksége idején

1) Általános helyzet

Szepesy Ignác Pécsre helyezése után I. Ferenc császár közölte az erdélyi kormányszékkel, hogy az erdélyi püspökséget Kovács Miklós nagyváradi órkanonoknak adományozta1. Ez a kinevezés nemcsak a püspöki kinevezések joggyakorlatát szemlélteti, hogy ti. még a kormányszék kebelén belül működő Katolikus Bizottságot alkotó főurak véleményét is mellőzi az uralkodó, hanem az egyház minden területén megnyilvánuló uralkodói gyámkodást is. Kovács püspök ünnepélyes székfoglalója 1829. április 16-án volt a szeminaristák és a hívek jelenlétében1 2 3.

o

Püspöksége egybeesik a „csendes éveket" követő reformkorszakkal , a forrongó politikai és társadalmi élettel. A liberális ellenzékiek reform- törekvéseikkel egyrészt vissza akarják állítani a régi rendi alkotmányt, másrészt csak nemesi demokráciát szándékoznak megvalósítani4, fontos társadalmi és nemzetiségi kérdések rendezését elhanyagolják. „Meg voltak győződve, hogy a három nemzet és a négy vallás elvére fektetett politikai rendszer alapján kiváltságaik rendületlenül fenn fognak maradni a világ végezetéig. Hogy van egy nagy tömeg, misera

1 Püspöki Levéltár 1853 /1827.sz

2 Püspöki Levéltár 6/1829.sz leirattal minden jelenlevőnek teljes búcsút engedélyezett.

3 Erdély története, i.m. IlI.kt. 1193.0.

4 Erdély rövid története. Bp. 1989. - Szerkesztők: Bartha Gábor, Bóna István, Makkai László, Szász Zoltán. 408.O.

129