Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

A háború vége

internálásomhoz kell, hogy vezessen, ha el nem hagyom az or­szágot és midőn röviddel ezelőtt ugyanaz a kormány távirat­irodája útján törvényenkívülinek jelentett ki, azon jelentőség- teljes kérdés elé állítva láttam Magam, vájjon Német-Ausztriát megkíméljem-e a szégyentől, hogy legitim feje Övéivel egy oly hullámnak legyen kitéve, mely ellen ezidószerint semmiféle gát nem létezik? így elhagyom Német-Ausztriát. Mélyen megindultan s a legnagyobb hálával gondolok ezen órában a hívek millióira, kik Bennem és Házamban a drága Hazát szeretik. A néphadsereget, mely hűséget esküdött ne­kem, s melyet a háborúnak közösen elviselt magasztos és gyá­szos emlékei fűznek Hozzám, különös emlékezetem illeti meg. A háborúban léptem Apáim trónjára, a békéhez akartam né­peimet vezetni, a békében akartam és akarok gondos és igaz­ságos atyjuk lenni. Feldkirch, 1919. március 24-én Károly"13 15 Werkmann: im. 35-38.0. 86

Next

/
Thumbnails
Contents