Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Csernoch János hercegprímás élete
lasz tja a székfoglalót. Budapesten maradt, mert részt kellett vennie a Va- szary Kolos hercegprímás lemondásával kapcsolatos tárgyalásokon. Raj- ner Lajos általános érseki helynököt bízta meg a kormányzás átvételével. Még alig választották meg, máris jelentős támadások érték személyét. Még a Néppárt akkori vezetője Rakovszky István is avval vádolta, hogy jelentős szerepe volt Vaszary lemondatásában, és hogy politikai érdemei jutalmazásaként került az érseki székbe.“ Ezek a vádak nagyon lehangolták, és levelet küldött Lépőid Antallal a Budán tartózkodó királynak, amelyben tudatta Őfelségével lemondási szándékát. A király másnap reggel magához kérette Zichy János kultuszminisztert, majd tanácskozásuk eredményeként közölte a főpappal, hogy elhatározása mellett ő is es a Szentszék is kitart, és minden nehézség ellenére vállalnia kell a magyar egyház kormányzását.* 27 A király az első audiencián a következőket mondta az új prímásnak: „Azért neveztem ki önt, mert olyannak ismerem, aki éberségével kellő időben fogja a katolikus egyház jogait és szabadságát fenyegető veszedelmeket felismerni és azokat kellő tapintattal elhárítani. Nem kapaszkodik a király palástjába, amikor az alkotmányos uralkodó már nem tehet semmit. Én az egyháznak hűséges fia vagyok és ismerem az egyház legfőbb kegyurának kötelességeit. Az alkotmány keretein belül kellő időben és módon megteszem, amit lehet, és készségesen fogadok minden kérelmet és információt. Nem a változó politikusok jelentik a legnagyobb veszedelmet, hanem az élethossziglan kinevezett oktatók és nevelők, akik a tanszabadsággal visszaélve az építő és fenntartó erőket gyengítik és rombolják. Azért elvárom Öntől, hogy a tanszékek betöltésénél legyen éber figyelemmel és idején érvényesítse befolyását, szükség esetén nekem is tegyen jelentést."28 “ Lépőid: im. 25.o. 27 Uo. a Lépőid: im. 26-27.0. 34
