Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Csernoch János hercegprímás élete

a hír, mert biztosra vette, hogy Vaszary utóda csak Majláth Gusztáv erdélyi püspök lehet. Tudta, hogy elődje 22 éves kormányzása alatt egész generáció nőtt fel környezetében, akiket fájdalmasan érint a főpap visszavonulása. Ez Csemoch számára azt jelentette, hogy a kezdeti időben komoly problémákkal kell majd szembenéznie. Ezt az aggodalmát egyedül hűséges udvari papjával Lépőid Antallal osztotta meg és megkérte, kísérje el új állomáshelyére, legyen segítségére a kezdeti nehézségek megoldásában. Lépőid megköszönte a kitüntető bizalmat, és felajánlotta támogatását a leendő hercegprímásnak.24

A magyar egyház élén

A balkáni országok és a délszláv népek az 1910-es években egyre nagyobb követelésekkel és igényekkel léptek fel a Monarchiával szemben. Az angolok és a franciák nyugatról, az oroszok pedig kelet felől egyre nagyobb háborús veszélyt jelentettek Magyarország számára. Komoly előkészületek váltak szükségessé az ország védelmének biztosítása érdekében. Az elkövetkező időszak nem sok jó kilátással kecsegtetett, a világháború közeledését már sejteni lehetett.

Csernoch János esztergomi érsekké való kinevezését Ferenc József és Zichy János aláírásával hozták nyilvánosságra.

„Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Vaszary Kolos bíbomok hercegprímási méltóságáról és az esztergomi érsekségről történt lemondását saját kérelméhez képest elfogadván, 1913. évi január hó 1-től kezdődőleg Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekké dr. Csernoch János belső titkos kamarásomat, kalocsai érseket kinevezem."25

X. Pius pápa december 10-én kelt brevéjében megerősítette. Az új prímás úgy határozott, hogy január 1-én nem megy Esztergomba, elhaM Lépőid: im. 21-22.0.

25 Ezt a határozatot 1912. nov. 20-án adták ki Budapesten. Megtalálható: Emléklapok Esztergom 1913. 2.o.

33