Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Csernoch János hercegprímás élete
fölénybe, de az 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választásokon szülővárosa egyhangúlag küldte az országházba. Képviselőként természetesen sok ellenzéki liberális támadással kellett szembenéznie, de ha az ország érdekeiről volt szó, vagy ha egyházi, iskolai vagy szociális ügyeket kellett megvitatni, mindig kész volt a hozzászólásra.'5 Kitartó harcot folytatott a katolikus autonómia ügyében. Akárhányszor feliratkozott parlamenti hozzászólásra, a képviselők nagy számmal tódultak a terembe, hogy meghallgassák. Természetesen hű maradt pártjához, de a kormánnyal is el tudta fogadtatni, hogy vele mindig lehet és érdemes megvitatni az aktuális kérdéseket. Csanádi püspök Mayer Béla szatmári püspök távozása után, gróf Apponyi Albert kultuszminiszter Csemoch Jánosnak ajánlotta fel a megüresedett püspöki széket, amit betegségére való hivatkozással nem fogadott el. Amikor azonban 1908-ban a Csanádi püspökséget kínálták fel neki, azt már örömmel elfogadta. Apponyi meg is jegyezte a királynak Csemoch korábbi vonakodását, mire a király azt felelte: „Az kell nekem püspöknek aki nem akar az lenni."* 16 Január 12-én megkapta a kinevezést, február 19-én kézhez kapta a Szentatya jóváhagyását, május 20-án pedig új székhelyén, Temesváron jó barátja, Hómig Károly püspökké szentelte. Elődjét, Dessewffy Sándort hosszú ideig tartó betegsége akadályozta az egyházmegye ügyeinek megfelelő intézésében, így az új Csanádi püspökre nagy feladatok vártak. A Szentszék részletes útmutatással látta el, amit rövid ideig tartó működése alatt17 igyekezett is megvalósítani. A nagy kiterjedésű, és meglehetősen vegyes vallású egyházmegyében nagyenergiát fordított a lelki élet felvirágoztatására. ” Különösen nagy hatást keltett az 1904-ben a költségvetés kapcsán elhangzott beszéde, amelyben az egyházi iskolák mellőzése miatt emelt szót. 16 Képes Krónika 1924. nov. 16.1088.O. 171908-1912 között volt Csanádi püspök. 29
