Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif evangéliumok - Gnosztikus evangéliumok
Biztosan nem Jézustól származik az 53. logion: „Tanítványai azt mondták neki: Van haszna a körülmetélkedésnek vagy nincs? Mire O ezt mondta nekik: Ha haszna lett volna, akkor atyáik anyáikkal körülmetélten nemzették volna őket. Teljes haszna azonban a Lélekben való körülmetélkedésnek van, amely az igazi". A logionnak van zsidó megfelelője is: Tineius Rufus, aki 132-ben Judea helytartója volt, a híres Rabbi Akibától (135 körül) többek között ezt kérdezte: „Ha Isten annyira tetszését leli a körülmetélkedésben, miért nem körülmetélten jön ki a gyermek az anyaméhből?" Rabbi Akiba, ahogy azt a rabbik tették, kérdéssel válaszolt: „Miért nem körülmetélten születik? Miért jön ki a gyerekkel együtt a köldökzsinór is? Hát azt nem az anyjának kell elvágnia? Isten ezt a parancsot azért csak Izraelnek adta, hogy ezáltal tisztítsa." Hadrianus császár megtiltotta a körülmetélést, ami egyik oka volt a zsidók lázadásának 132-ben. A szinoptikus hagyományban még nem okozott gondot a körülmetélés kérdése, Jézus és a Keresztelő is körül voltak metélve; csak a pogányok felvételével vált szükségessé a körülmetélkedés kötelezettségének a megvitatása. Pál a szív körülmetélésére szólít fel (többek között Róm 2, 29; vö. Jer 4,4), amely a judaizmussal és a habozó ősegyházzal szemben csak nehezen érvényesül (apostoli zsinat: Ap- Csel 15, 6-31 és Gál 2, 1-10). Jézus nem mondhatott olyat, mint az 53. logion, hiszen akkor eleve értelmetlen lett volna a körülmetélés értékéről folytatott akármilyen vita. Később azonban az egyház tekintélyénél fogva jogosnak érezhette, hogy ilyen mondást adjon Jézus ajkára. A gnosztikus bizonyosan a gnosztikus felfogásnak megfelelően gondolta el a húsból való test levetését, az Ef 4, 22-24- ből és 2, 14-16-ból kialakított gnosztikus érvelés szerint: a „hús- test"-et le kell majd tenni, és a kettészakadt ember ismét „eggyé" válik, új emberré, aki se nem férfi se nem nő többé. Különösen kedvelt kompozíciós eszköz valamilyen ellentétes párhuzam kidolgozása, amint ezt a hat forrásból is ránk maradt Jézus-mondás mutatja: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki elveszíti életét (értem), megmenti azt".19 Ahogyan ez a mondás az élet szó kétértelműségével játszik, (az itteni és mulandóval, valamint az el nem mólóval és igazival), ugyanúgy gyakran előfordul ez a kettős jelentésű szavakkal a Tamás evangéliumban. Példa erre a 43. logion: „Tanítvá27
