Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775

94 — a cucitacLU DIS—DIS. c-UJ-f€ «. '4túák£*M+Jj\

Discredere, hitetlenkedni, nem hinni.

Discrepantia , különbözés, különzet, különbség.

Discrepare, különbözni, meg nem egyezni, különzeni.

Discrete, okosan, eszélyesen, ügykü- lönzőleg, itélkedve, méltalmasan.

Discretio, 1) különözés; 2) kémélés, méltalmazás, itélkedés, (active); 1) különöztetés; 2) kéméltetés (passive);

1) különzet, (ut actus); 2) kémélet, méltalom; annus discretionis, érettkor, itélkedö kor, megválasztó kor, eszmélő kor, nyíltkor, nyiltkoruság; habens annos discretionis, nyiltko- rú.

Discretivus, különöző, megválasztó, méltalmazó.

Discretus, 1) okos, eszélyes (fíug), ügykülönzö; 2) kéméletes, kémélö, méltalmas, itélkedö.

Discrimen, 1) különbség; 2) vész, veszély, veszedelem.

Discriminare, megkülönböztetni, meg- különözni.

Discriminate, különkülön, különböz- tetöleg, különözöleg.

Discurrere, 1) szétszaladni, szétfutni;

2) beszélgetni, értekezni, fejtegetni, szólalkozni.

Discursivus, beszédes, beszélgető, értekező, fejtegető, szóváltó.

Discursus, beszélgetés, értekezés, fejtegetés, szóváltás, szólalkozás.

Discus, tányér, 1. patena.

Discussio, vitatás, fejtegetés, meghá- nyás, vetély, vitaj, vitatkozás.

Discutere , megvitatni, meghányni, megvetni, fejtegetni.

Disertitudo, bönyelvüség, bönyelve- zet; facundia, ékesszólás, ékesnyel- vüség, ékesbeszéd, szépnyelvüség, szépnyelvezet.

Disertus, bőnyelvü, bőbeszédű; facundus, éknyelvü, szépnyelvü, bönyel- vü, bőbeszédű.

Disgustare, elkedvetleníteni, megkeseríteni, elkomorítani, izetleníteni; dis- ffustari, reflexive, elkedvetlenülni, elkedvetlenedni, elkeserülni, elkomo- rodni, izetlenülni.

Disgustatio, activa, elizetlenítés, elkedvetlenítés, elkomorítás, elkeserités; re- flexiva, elizetlenülés, elkedvetlenülés,

elkomorodás, elkeseredés; passiva, elizetlenittetés, elkedvetlenittetés, el- komorittatás, elkeserittetés.

Disharmonia, egyenetlenség; in musica, hangviszály, hangzavar.

Disinteressatio, 1. disinteressentia.

Disinteressatus, részrehajlatlan (impar tialis), érdektelen, pártatlan, felekezetien.

Disin teressentia , részrehajlatlanság, érdektelenség, pártatlanság, felekezet- lenség, érdekhiány.

Disjunctio, elválasztás, vagyozás; disjunctione uti, vagyozni.

Disjunctive, elválasztólag, vagylag, vagyozatilag.

Disjunctivus, elválasztó, vagylagos, vagyozati, különválasztó.

Disjungere, elválasztani, vagyozni, különválasztani.

Dislocare, elhelyezni, elszállítani, el- szállásozni.

Dislocatio, activa, elhelyezés, elszállítás , elszállásozás; passiva, elhe- lyeztetés, elszállíttatás, elszállásolta- tás; (ut actus) elhelyezet, elszállá- solat.

Dismanare, törvényszék elé idézni.

Dismembrare, feltagolni, darabolni, eltagolni, eldarabolni, szétszakasztani.

Dismembratio, activa, feltagolás, darabolás, szétszakasztás, eldarabolás, eltagolás; passiva, feltagoltatás, da- raboltatás, szétszakasztatás, eldara- boltatás, eltagoltatás; (ut actus) fel- tagolat, eldarabolat, eltagolat. Dismembratio beneficii, javadalom’ feltagolása, szétszakaszlása.

Disomum, kettösemlék, — gyakran előfordul kivált a’ régi római emléki fel- iratokkan, a’ görög (kéttest) szóból.

Disordo, rendetlenség, rendezetlenség, rendhiány, zavar.

Disorganisatio, szerkezetienség, bel- rendezetlenség.

Dispar, páratlan, hasonlatlan, különálló, példányatlan, különböző, különzö, különzetes.

Disparagare, különválasztani, megkülöníteni, megkülönböztetni.

Disparagatio , különítés, különözés, különböztetés.

Disparagium, különágyú házasság, kü-