Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775
DIS—DIS. 95 lönsorú, különrangú, vérpáratlan házasság. Disparatus, különvált, elkülönzött, elválasztott. Disparitas, különbség, különzet, páratlanság; cultus disparitas, hitkülönbség, hitpáratlanság, 1. impedimentum. Dispares cultu, páratlan- bitűek. Dispendere, elpazarolni, elvesztegetni, elfizetgetni, kiadogatni, t. i. a’ pénzt. Dispendium, pazarlás, vesztegetés, (ut actio) veszteség, (jut res); dispendium temporis, idövesztesség. Dispensare, 1) fölmenteni, felszabadítani; 2) dispensare sacramenta, szentségeket kiszolgáltatni, kegyszereket kiszolgálni; 3; dispensare eleemosynam, adakozni, alamizsnát osztani. Dispensatio, activa, 1) fölmentés, felszabadítás ; 2) kiszolgálás, feladása a’ szentségeknek; 3) adakozás; dispensatio passiva, 1) fölmentetés, fel- szabadíttatás; 2) szentségek’ kiszolgáltatása, feladatása; 3) adakoztatás; (ut res'), 1) fölmentség, mentesség; 2) szentségszolgálat, sáfárság, kegyszerföladat; 3) adakozmány, adako- zat. Dispensatio a trinis, fölmentés a’ háromszori hirdetéstől; dispensatio est vulnus legis, a’ fölmentés sérelme a’ törvénynek; dispensatio omnis strictae interpretationis est, minden fölmentés szoros magyaraza- tú; dispensatio salutis nostrae, üdv- sáfárkodás, mellyel szerzett a’ mi üd- vezítönk, mint üdvünk’ sáfára az ö kínszenvedése, és halála által; dispensatio praesumta, elövélt, bizályos folmentés. Dispensationales, fölmentő levél, föl- menlvény. Dispensator, 1) fölmentő; 2) mysteriorum, seu sacramentorum, titoksáfár, szentségosztó, kegyszerosztogató, kegysáfár; 3) eleemosynae dispensator 5 seu eleemosynarius, ala- misnár, alamisnaosztó, adakozó. Dispergere, elszórni, eloszlatni, feloszlatni; dispergi, reflexive, eloszlani, elszóródni, feloszolni, elszórakozni. Dispersio, activa, elszórás, eloszlatás, feloszlatás; reflexiva, elszóródás, feloszlás, eloszolás, elszórakozás; passiva, elszóratás, feloszoltatás, eloszol- tatás. Dispicere, szemrevenni, megszemlélni, körülnézni. Displicentia, visszatetszés, nemtetszés. Displicere, visszatetszeni, nem tetszeni. Disponere, rendelkezni, intézkedni, elrendelni, elintézni. Dispositio, activa, elrendelés, elintézés, rendelés, rendelkezés, intézkedés; passiva, elrendeltetés, elintézte- tés, rendeltetés; (jut actus) intézmény, rendelet, rendelmény, intézet, intézkedmény; dispositio sacramen- talis, szentségi készültség. Dispositionales, rendelkező levél, rendelvény, intézkedő levél, intézvény. Dispositor, rendelő, intéző, rendelkező, intézkedő. Dispositorius, rendelményes, intézményes. Dispositus, elrendelt, elintézett. Disproficere , visszamaradni, hátramaradni, visszánhaladni, megvesztegül- ni, megromlani. Disproportio, 1) aránytalanság; 2) idomtalanság; disproportio corporis, testi idomtalanság. Disproportionate , 1) aránytalanúl; 2) idomtalanúl. Disproportionatus, 1) aránytalan; 2) idomtalan. Dispunctio, kibökés; Tertulliánnál: számbavevés, számbavétel: az adózónép nálunk ma is bökés, és metszés által számol. Dispungere, kibökni, számbavenni. Disputare, 1) szétvésni, szétvagdalni; 2) vitatkozni, vetekedni, vitajkodni, vitatni. Disputatio, 1) szétvésés, lenyesés, szétvagdalás; 2) vitatás, vitatkozás, vitajkodás, vetekedés; (jut actio) vita, vitalom, vitázat, vitatkozat, vetély, vitaj, vitajkodmány, (ut actus); disputatio publica, közvitatás. Disputativus, vitajos, vitázatos, vitat- kozatos, vetélyes. Disputator, vitajkodó, vitázó, vitatkozó, vetekedő.
