Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
95 7) Hijánosak a’vanság ’s létei’ következő ha- tárazati: „Existentia est actus, secundum quem res est extra causas .ií Scheibler. „Existens est, quod est quoad essentia naturalia et accidentalia determinatum.“ Baumgartner. „Existentia est qualitas , sed non affectio, qua existens est plus quam possibile.“ Dariesius. „Existere est, quod alicubi et aliquando sit.“ Crusius. „Existentia est complementum possibilitatis.“ Wolfms. „Existentia est absoluta positio possibilis.“ Kantius. „Existentia est, qua aliquid activum redditur“ etc. 8) Csalatkoznak azok, kik azt állíttyák, bogy a’létei is eggy az értésünknek szükséges, előbbi formáji közziil: holott az a’ valóban lehetőnek és kielégítő oknak elöterjesztinényiböl vonatott ki. 9) Ámbár a’ létei semmi különös valóság se: mivel a’ lévő és lehető, a%alóságokra nézveugyan azon; még is a’ kielégítő ok nem mindég azon eggy a’lévővel és lehetővel: másképp minden lehetőnek szükség volna lennie is; minden lehetőben és lévőben feltaláltatván a’ kielégítő ok: hány valóban lehető van, p. o. a’ Pesti vas-hid, a’mi még nincsen ? 10) A’magától való van szükségképp és kielégítő oka minden mástól, nem magoktól, lévőknek: mert a’ magától valónak léteiére a’ kielégítő ok magában az ö lehetőségében foglaltatik egészen. A’ mástól valók ellenben, ha lételökre a’ kielégítő okot magokban foglallyák[is résznyire, de nem egészen: másképp mástól lehetők nem volnának; tehát azt másnak szükség egésszé tenni: p. o. a fa léteiének okát magán kívül is foglallya; de azt más egésszé nem teheti, más annak kielégítő oka nem lehet, egyéb a’ magától való: mert minden más csak résznyi, nem egész kielégítő ok lehet. A’ mástól valók tehát csak úgy vannak; ha a’ magától való okok is van.
