Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

92

dig csak magokon kívül lévő kielégítő ok által lehetett meg.

§• 113. Ezeket megvilágosíthatni következő- képen is: 1) A’ léteP kielégítő oka vagy a’ lehetőnek magának valamelly valóságában foglaltatik, ’s ekkor a’ lévőben több valóság nem lészen mint a’ lehetőben volt; vagy más lehetőnek munkálá- sában van a5 létei’ kielégítő oka: ekkor se lehet több a’valóság a’ lőtt dologban , mint a' lehetőben: másképp ezen más lehető kielégítő ok a’ léteire volna is nem is. 2) Ha a’ kielégítő okon kiviil valamelly valóság járulna a’ lehetohez, hogy -ez a’ léteire jusson: kérdhetni ezen új valóság a’ dolog létele előtt lehetetlen volt-e, vagy lehető? Ha lehetetlen volt, tehát az is maradott; tehát semmi új valóságat nem szerezhete. Ha pedig lehető: a’ valóban - lehető dologban már előre meg volt: mert annak minden lehető válóság tulajdona az ellenmon- dási, és köz-kirekesztési főkitétel szerént §. 31. Tehát a’ lévőben több új valóság nem lehet, melly az ő valóban lehetőségében nem volt légyen.

§. 114. A’mi belsőképp lehetetlen, az nincsen, nem lévő : p. o. a — a; a’kerekded Q nincs.

2) A’mi belsőképp lehetség, azért nincs még: p. o. arany-hegy.

3) A> mi külsőképp lehetséges is: mind nincs meg p. o. Buda és Pest között a’ vas-hid külsőképp is lehetséges, még sincs.

4) A’ mi általlányosan van, az feltételesen is van: a’ nap általlányosan van, tehát télben is van.

5) A’ mi feltételesen van , az állallányosan nincsen: télben van jég a’ Dunán, egész esztendőben még sincs.

6) A’ lévők tettében - valók: mert lehetosé- gökhez kielégítő ok tétetett; azért tettében - valóknak is neveztetnek.