Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

88

napfény’ nemlétét, híjányát; így a’ dolog valótlan , tagadó; ’s értelme valótlanság, tagadóság. A’ mi eléggé nem esmértette meg magát, v a- lam i.

. <jj. 108. A’ valóságok más valóságokkal egy- gyiitt lehetnek; sott olly valótlanságokkal is, mel- lyek nem az ö ellenkezojik: mert az illyenék egymást le nem rontyák, el nem törlik; esmérte- tokké haggyák a’ dolgot; a’ valóságokból egyedül, vagya’ valóságoklíól, és a’ nem ellenkező valótlanságokból Öszveíllesztettek tehát lehetők: p.

o. a><b. Az éjjeli holdvilág; ’s értelmök a lehetőség. A’ valóságok az Ö ellenkezői valótlanságaikkal eggyütt nem lehetnek: mert egymást le- rontyák, eltörlik, ’s így esmértethetök nem maradnak. A’ csupa valótlanságok se lehetnek egy- gyütt: mert ezek is esmértethetetlenek volnának: az ellenkező valóságokból és valótlanságokból vagy csupa valótlanságokból álló dolog tehát lehetetlen:

p. o. a—a. o-j-o-|-o. Értelmök lehetetlenség. Ez a’ belső, vagy Logikai lehetség, és lehetetlenség.

$. 109. A’ Lehetőség 1) Külső, ha a’dologban nem csak ellenmondás nincsen, hanem reá kielégítő ok is van: p. o. az írás, ha van toll, ténta, papiros, író; külsőképp lehetség. Ha a’ dologra kielégítő ok nincsen, külsőképp lehetetlenség. 2) Általiyános: ha a’ dologban se ellenmondás nincsen, se kielégítő ok nem hibázik;’s ha a’ dologban magában van egészen a’ kielégítő ok, szoros értelemben; ha résznyire másban is , tágos értelemben általlányos a’ lehetség: p. o. a’ magától-való, általlányos lehetség szoros értelemben; hogy az ép egésséges gyümölcs fa virágozzék, általlányos lehetség tágos értelemben. Feltételes ellenben: ha a’ kielégítő ok gátot szenved-