Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
89 hét; v. résznyire másban is van: Feltételes e’ tehetség p. o. az ép ember sétálhat; ha egésséges , ’s béli óban nincsen. 3) A’ tehetség természeti, ha a’ dolog’kielégítő oka a’természetben megvan : a’ betegnek felgyógyulása természeti lehetség. Ha meg nincsen ; természeti lehetetlenség : a’ negyednapi halottnak feltámadása természeti lehetetlenség: í) Erkölcsi lehetőség az , a’ minek az észben és szabad akaratban van kielégítő oka: hogy a’ kegyes ember is pénzt és jó hírt keressen, erkölcsiképp lehetőség. A’ mi eszünknek és szabad akaratunknak ellentmond, erkölcsiképp lehetetlenség: hogy az ember rosszat akarjon, s minden ember minket megcsallyon; erkölcsiképp lehetlenség. Erkölcsi lehetetlenségnek mondatik az is, a* mi belső természetünktől nehezen telik ki: p.o. hogy a’ ki csak rosszakkal tart, el ne rosszullyon, erkölcsiképp lehetetlenség. 5) A’ lehetőség igazi , valóságos, ha a’ dolog’ lételéreis jöhet: hogy a’ favirágból gyümölcs legyen, a’ deszkából asztalos által asztal; igazi valóságos lehetség. Ha a’ dolog léteire nem jöhet, igazi valóban lehetetlenség: hogy a’ deszkából asztalos nélkül asztal legyen igazi, valóságos lehetlenség. A’minek kielégítő okát észre nem venni, vagy fel nem lelni, magában lehetség , ys csalfa lehetetlenség : mert más : valaminek kielégítő okának nem lenni , és más valaminek kielégítő okát fel nem lelni; ’s ellenben. §. 110. Innét ezek következnek: 1) A’ mi belsőképp lehetséges , külső — valóképp nem lehetséges egyszersmind: p. o. az arany-hegy belsőképp lehetséges ; mert ellenmondást nem foglal magában; de azért léteire nem jöhet: nem lévén szükség reá. 2) Az általlyában lehetséges, nem lehetséges feltételesen is egyszersmind; vagy is feltételesen V
