Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

78

azzal a' kitétel nem lesz bizonyosabb, hanem csak világosabb.

Következőképen mind a’ számvetési mind a’ földmérési Tudomány’ kitételi valóságos szélvé- telü Ítéletek ; minden tapasztalás előtt és nélkül is valók és szükségesek; bizonyodássokra semmi hozzájok-tétel se szükséges; ez által ’s nézhetosé- gök által nem lesznek bizonyosabbak, hanem csak világosabbak. Nem csak látszató képp szétvételiiek, hanem valóképp is;’s hozzátételeknek ellenben csak látszatnak: mivel nézethető képek’ hozzájok tételével világosodnak meg. Az a=a. ;a-|-b <" a. nyilván szétvetelü kitételek Kántnak és követöjinek elesmérése szerént; még is nézhető képekkel világo- síttatnak meg. Lásd : Stattler Antikr. II. 255-298.1.

§. 95. Azt se mondhatni igazsággal: hogy a’ szétvételii Ítéletek esméretünk’világosítására, nem bővítésére szolgálnak : mert, ha bár a’ szétvéte- lü ítéletekben a’ Subiectumok az ő mondatmányo- kat nyilván vagy titkon magokban foglallyák, az az homályban gondoltattyák is, ’s igy a’ szétvétellel csak a’ jegyek különböztetnek meg új eggyézte- tések végett; még se következik, hogy azok es- méreteink’ megvilágosítására szolgálnak egyedül, bovítésökre pedig nem: Ha némellyek p. o. az ugyanazonságiak (Identitatis ), a’ név - világosítók ’s t. e’ f. nem bövíttik is esméreleinket j de mondhatni-e ezt igazán a’ többiekrol is? Midőn azokat, mellyek a’ Subiectumokban homályosan rej- tezkedtek , fényre hozzuk , mellyek közvetetlenül beláthatatlanok voltak, közvetve béláttattyuk, nem szaporíttyuk-e értelmeinket ? A’ ki p. o: az embernek érzéki okos állatságat tudja, tudja-e mind azokat, a’ mik annak érzéki és okos állatságához tartozandók? Tudja-e mindazokat, a’mik az Ő érzéki és észbéli természetében , mint tulajdonságok,